A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Nincs kép rögzítve

Nincs találat rögzítve

Nincs helyszín rögzítve

Leírás

Az előtor hátának korongja sűrűn pontozott, a pontok közterei többnyire keskenyebbek, mint a pontok (). Feje a csápok között alig benyomott és nem barázdált. Teste fekete, lábai vörösbarnák. Feje sűrűbben pontozott, az előtor oldala nagyon sűrűn és finoman szemecskézett, korongja hosszában lapos, gyengén benyomott. Szárnyfedői nagyon sűrűn és finoman szemecskézettek, fénytelenek, felületét lesimuló finom, sűrű, sárgás szőrözet fedi. 8-17,5 mm.


Előfordul Észak- és Közép-Európában, Angliában, a Szovjetunió európai felének északnyugati részében. Faunaterületünk nyugati részében található, Magyarországon eddig csak Sopron környékéről került elő. Lárvája a vörösfenyő kérge alatt él. A bogár április végétől júliusig repül.


Gabrieli WEISE akt.: gabrieli - szerk.

Változatai:

1. Teste a szárnyfedőkkel együtt fekete, combjai is feketék, de a lábszárak és lábfejek vörösbarnák. - Előfordul a törzsfajjal együtt (Kozmescsek, Hoverla)
[ab. Crawshayi SHARP]

2. Teste fekete, szárnyfedői vörösbarnák, combjai feketék, lábszárai és lábfejízei világosak. - Faunaterületünkön még nem találták
[ab. Schimitscheki PLAV.]

3. Teste fekete, lábai vörösbarnák, szárnyfedői barnásvörösek. - Faunaterületünkön ritka (Alacsony-Tátra)
[ab. bicolor PIC]
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

simafejű fenyőcincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Tudományos név:

Tetropium gabrieli

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- cerambycidae.eu

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Társalgás