Támogasd a közösségi ismeretterjesztést!
A Te segítségedre is szükség van a weboldal folyamatos és hosszú távú működéséhez!
A Te segítségedre is szükség van a weboldal folyamatos és hosszú távú működéséhez!
- Rend: Szitakötők - Odonata
- Család: hegyiszitakötők - Cordulegastridae
- Nem: Cordulegaster
-
- Védettség: Fokozottan védett
- Természetvédelmi érték: 100000 Ft
- Él Magyarországon. 59535
Fejlődési szakasz: imágó
1. oldal (1 - 3 / 26)
Fejlődési szakasz: frissen kelt
1. oldal (1 - 1 / 1)
Fejlődési szakasz: lárva
1. oldal (1 - 3 / 4)
Rögzítette: Ambrus András PhD
Észlelte: Ambrus András PhD, Patalenszki Adrienn, Faragó Ádám
close
reveal
Rögzítette: Ambrus András PhD
Észlelte: Ambrus András PhD, Patalenszki Adrienn, Faragó Ádám
close
reveal
Rögzítette: Kárpáti Marcell
Észlelte: Alex Menrich, Hapka Tamás, Vörös Zsuzsanna, Kárpáti Marcell
close
reveal
Fejlődési szakasz: exuvium
1. oldal (1 - 2 / 2)
Találatok
1. oldal (1 - 10 / 17)
| Találat dátumaarrow_downward | Szerzőswap_vert | Észlelte | Példányok száma | Képek száma | |
|---|---|---|---|---|---|
| 2021-08-19 |
Kovács-Lukács Renáta
renáta |
Kovács-Lukács Renáta | 1 | 3 | arrow_drop_down |
| 2021-07-09 |
Kovács-Lukács Renáta
renáta |
Kovács-Lukács Renáta | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-07-08 | altipeti | altipeti | 4 | 1 | arrow_drop_down |
| 2020-06-20 |
Kárpáti Marcell
k.marci |
Alex Menrich, Hapka Tamás, Vörös Zsuzsanna, Kárpáti Marcell | 1 | 2 | arrow_drop_down |
| 2017-07-23 |
Tarján Gábor Zoltán
TarjanGZ |
Tarján Gábor Zoltán | 3 | 4 | arrow_drop_down |
| 2017-07-18 | sebyadri | sebyadri | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2017-07-09 |
Mészáros Ádám
gammarusfossarum |
Koloszár András, Mészáros Ádám | 1 | 4 | arrow_drop_down |
| 2017-07-09 | András242 | András242 | 1 | 3 | arrow_drop_down |
| 2017-07-05 | András242 | András242 | 2 | arrow_drop_down | |
| 2017-06-17 | emese47 | emese47 | 1 | 1 | arrow_drop_down |
Előfordulási térkép
Leírás
Elterjedése:
Az előző Cordulegaster fajnál jóval szélesebb körben elterjedt, azonban még így is egy igen szűk areájú faj, Közép-Európa és néhány mediterrán ország hegyvidékein él. Nálunk a Középhegység és a Kőszegi-hegység a faj fő elterjedési területe, de származnak adatok a Mecsekből is.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
A faj élőhelye az eddigi ismeretek alapján elég jól körvonalazható. Tipikus élőhelyének a hegyvidéki, kisebb forráslápok tekinthetők, ahol a víz apróbb teknőkben áll és lassan áramlik, az alzat finom üledék, melyben számos gammarida is található. Itt fejlődnek - akár 4-5 évig is - a lárvák, és az adult állatok is ezeket a helyeket részesítik előnyben, azonban a vízfolyás mentén lejjebb is ellátogathatnak. Feltehetően a lárvák egy része nagyobb esőzések következtében lemosódhat a vízfolyás alsóbb szakaszaira is és ott is ki tud fejlődni, akár együtt az előző fajjal, tipikusnak azonban a források környékét tekinthetjük.
Veszélyeztető tényezők:
Az előző fajhoz hasonlóan, főleg a vízgyűjtőt érintő erdészeti beavatkozások, valamint az élőhelyet veszélyeztető erdészeti gépek említendők.
Populációs trendek: -
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
A terepi vizsgálat módszerei teljesen megegyeznek az előző fajnál (Cordulegaster heros) leírtakkal. A lárvákat és exuviumokat a patakok forrásvidékén érdemes keresni, de esetenként lejjebb is találkozhatunk velük.
Az előző Cordulegaster fajnál jóval szélesebb körben elterjedt, azonban még így is egy igen szűk areájú faj, Közép-Európa és néhány mediterrán ország hegyvidékein él. Nálunk a Középhegység és a Kőszegi-hegység a faj fő elterjedési területe, de származnak adatok a Mecsekből is.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
A faj élőhelye az eddigi ismeretek alapján elég jól körvonalazható. Tipikus élőhelyének a hegyvidéki, kisebb forráslápok tekinthetők, ahol a víz apróbb teknőkben áll és lassan áramlik, az alzat finom üledék, melyben számos gammarida is található. Itt fejlődnek - akár 4-5 évig is - a lárvák, és az adult állatok is ezeket a helyeket részesítik előnyben, azonban a vízfolyás mentén lejjebb is ellátogathatnak. Feltehetően a lárvák egy része nagyobb esőzések következtében lemosódhat a vízfolyás alsóbb szakaszaira is és ott is ki tud fejlődni, akár együtt az előző fajjal, tipikusnak azonban a források környékét tekinthetjük.
Veszélyeztető tényezők:
Az előző fajhoz hasonlóan, főleg a vízgyűjtőt érintő erdészeti beavatkozások, valamint az élőhelyet veszélyeztető erdészeti gépek említendők.
Populációs trendek: -
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
A terepi vizsgálat módszerei teljesen megegyeznek az előző fajnál (Cordulegaster heros) leírtakkal. A lárvákat és exuviumokat a patakok forrásvidékén érdemes keresni, de esetenként lejjebb is találkozhatunk velük.
Forrás: dr. Ambrus András
Források
Magyar nevek:
sötét hegyiszitakötő
Forrás:
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve
hegyi szitakötő
Forrás:
- dr. Ambrus András
Tudományos név:
Cordulegaster bidentata
Források:
- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve