A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: Zoropsis spinimana (Dufour, 1820) tüskéskezű álfarkaspók
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 18)

Fejlődési szakasz: frissen kelt

1. oldal (1 - 1 / 1)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 10)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2017-07-23 Tarján Gábor Zoltán
TarjanGZ
Tarján Gábor Zoltán 3 4 arrow_drop_down
2017-07-18 sebyadri sebyadri 1 1 arrow_drop_down
2017-07-09 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Koloszár András, Mészáros Ádám 1 4 arrow_drop_down
2017-07-09 András242 András242 1 3 arrow_drop_down
2017-07-05 András242 András242 2 arrow_drop_down
2017-06-17 emese47 emese47 1 1 arrow_drop_down
2016-07-22 Ambrus András PhD
ambrusAndras
Ambrus András PhD 2 1 arrow_drop_down
2016-07-22 Ambrus András PhD
ambrusAndras
Ambrus András PhD 2 2 arrow_drop_down
2016-06-10 Ambrus András PhD
ambrusAndras
Ambrus András PhD 1 0 arrow_drop_down
- Ambrus András PhD
ambrusAndras
ambrusAndras 3 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírás

Elterjedése:

Az előző Cordulegaster fajnál jóval szélesebb körben elterjedt, azonban még így is egy igen szűk areájú faj, Közép-Európa és néhány mediterrán ország hegyvidékein él. Nálunk a Középhegység és a Kőszegi-hegység a faj fő elterjedési területe, de származnak adatok a Mecsekből is.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

A faj élőhelye az eddigi ismeretek alapján elég jól körvonalazható. Tipikus élőhelyének a hegyvidéki, kisebb forráslápok tekinthetők, ahol a víz apróbb teknőkben áll és lassan áramlik, az alzat finom üledék, melyben számos gammarida is található. Itt fejlődnek - akár 4-5 évig is - a lárvák, és az adult állatok is ezeket a helyeket részesítik előnyben, azonban a vízfolyás mentén lejjebb is ellátogathatnak. Feltehetően a lárvák egy része nagyobb esőzések következtében lemosódhat a vízfolyás alsóbb szakaszaira is és ott is ki tud fejlődni, akár együtt az előző fajjal, tipikusnak azonban a források környékét tekinthetjük.

Veszélyeztető tényezők:

Az előző fajhoz hasonlóan, főleg a vízgyűjtőt érintő erdészeti beavatkozások, valamint az élőhelyet veszélyeztető erdészeti gépek említendők.

Populációs trendek: -

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

A terepi vizsgálat módszerei teljesen megegyeznek az előző fajnál (Cordulegaster heros) leírtakkal. A lárvákat és exuviumokat a patakok forrásvidékén érdemes keresni, de esetenként lejjebb is találkozhatunk velük.
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

sötét hegyiszitakötő

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

hegyi szitakötő

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Cordulegaster bidentata

Források:

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás