A szárnyfedők pontozása rendezetlen, a szegély közelében mégis egy többé-kevésbé jól felismerhető pontsor húzódik és egy köztérnyi terület a pontsor és a szegély között nem pontozott. Az előtor korongja finoman pontozott, a pontok köze recézett, az oldalsó bemélyedésben nagy, rendezetlenül elhelyezett beszúrt pontokkal. A szárnyfedők pontozása durva, a vége felé finomabb és sűrűbb. A szárnyfedők mellfedői szurokbarna színűek, nem fémfényűek. 8—12 mm.

Előfordul Dél-Morvaországtól Ausztrián át csaknem az egész Kárpát-medencében és délen Horvátországon át Boszniában és Hercegovinában. Mindenütt ritka. Irodalmi adatok szerint tápnövénye a Salvia glutinosa. Kora tavasztól nyár elejéig és késő ősszel található

Változatai:

1 (6) A szárnyfedők mellfedői és széles szegélye, amely közel kétszer olyan széles, mint a mellfedők, sárgásbarna vagy vörösbarna színűek.

2 (5) A szárnyfedők pontozása durva, a pontok közterecskéi nem pontocskázottak. A szárnyfedők világos oldalszegélye a tőszegélyre nem terjed ki és keskenyebb.

3 (4) Színe feketéskék. — Előfordul Dél-Morvaországban, Ausztriában, Horvátországban, továbbá Magyarországon a Dunántúlon és Szlovákiában
ssp. fimbrialis Küst.

4 (3) Felületének színe feketéskék, gyengén bronzfényű. — Előfordul a törzsalak közt, de általában ritka. Szlovákiában gyakoribb (= molluginis Redtb.)
ab. Redtenbacheri Bechyné

5 (2) A szárnyfedők pontozása finomabb és szórtabb, a köztes pontozás finom és helyenként sűrű, a szegélyeken elöl majdnem olyan a pontocskázás, mint maguk a durvább pontok. A szárnyfedők világos oldalszegélye szélesebb, a tőszegélyre is ráterjed, és eléri a pajzsocskát. Színe többnyire feketéskék, bronz fénnyel. Nagyobb termetű. — Előfordul Boszniában, Dalmáciában és Horvátországban (= rufocingulata Csiki)
[ssp. avulsa Bechyné]

6 (1) A szárnyfedők mellfedői szurokbarnák vagy feketék, oldaluk sem szegélyezett vörösbarna sávval, ugyanolyan színű, mint a szárnyfedők korongja. Szárnyfedői ugyanúgy pontozottak, mint a törzsalak esetében.

7 (8) Színe feketéskék. — Előfordul a Kárpát-medencében, mégpedig az Északnyugati Felföldtől délre Budapestig, a Dunántúlon és egész Erdélyben, valamint Horvátországban. Egyesek önálló fajnak, mások csak színváltozatnak tartják. Sehol sem fordul elő a törzsalakkal együtt
ssp. hungarica Fuss

8 (7) Színe élénkkék. — Az előző alfaj példányai között nem ritka
ab. manicata Bechyné