Elterjedése:
Ponto-kaspi, Európában, az Ibériai félsziget kivételével széltében elterjedt faj. Nálunk vízfolyásokban (hegyi patakok kivételével) és bizonyos állóvizekben (pl. bányatavak, víztárazók) egyaránt otthon érzi magát.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
Különféle, többségében áramló jellegű vizekben, valamint fiatal, "nyers" bányatavakban és víztárazókban találkozhatunk vele nagyobb számban. A lápi, mocsári jellegű vizeket nem kedveli annyira, de alacsony egyedszámban olykor ilyen élőhelyeken is előbukkanhat. Folyamatos fejlődésű faj. A megfelelő (fajazonos) pár felismerésében a hím jellegzetes udvarlási "násztáncot" lejt a nőstény előtt, melyben a faji bélyegeket hordozó, kiszélesedő elülső lábnak fontos szerep jut.
Veszélyeztető tényezők:
Gyakori, nem veszélyeztetett, könnyen kolonizáló faj.
Populációs trendek:
Nem jellemző.
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
A faj nagyon jellegzetes, világos színű kisszitakötőnk, felismerése nem okozhat gondot annak, aki egyszer már találkozott vele.
dr. Ambrus András