A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: Zoropsis spinimana (Dufour, 1820) tüskéskezű álfarkaspók
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 271)

Fejlődési szakasz: frissen kelt

1. oldal (1 - 2 / 2)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 3 / 3)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 190)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-09-12 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down
2018-09-09 Káldi József Káldi József 1 1 arrow_drop_down
2018-09-09 Káldi József Káldi József 1 1 arrow_drop_down
2018-08-30 Sívóné Pap Zsuzsanna Sívóné Pap Zsuzsanna 30 2 arrow_drop_down
2018-08-27 Györe Dávid
Benja_HUN
Györe Dávid 1 1 arrow_drop_down
2018-08-12 Sívóné Pap Zsuzsanna Sívóné Pap Zsuzsanna 20 1 arrow_drop_down
2018-08-09 Sívóné Pap Zsuzsanna Sívóné Pap Zsuzsanna 100 1 arrow_drop_down
2018-07-29 faki_ faki_ 1 3 arrow_drop_down
2018-07-29 Sámoly Attila Sámoly Attila 1 1 arrow_drop_down
2018-07-21 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 2 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, a 2018 zöld, a 2019-es találatok narancs színnel vanna jelölve. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Elterjedése:

Ponto-kaspi, Európában, az Ibériai félsziget kivételével széltében elterjedt faj. Nálunk vízfolyásokban (hegyi patakok kivételével) és bizonyos állóvizekben (pl. bányatavak, víztárazók) egyaránt otthon érzi magát.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

Különféle, többségében áramló jellegű vizekben, valamint fiatal, "nyers" bányatavakban és víztárazókban találkozhatunk vele nagyobb számban. A lápi, mocsári jellegű vizeket nem kedveli annyira, de alacsony egyedszámban olykor ilyen élőhelyeken is előbukkanhat. Folyamatos fejlődésű faj. A megfelelő (fajazonos) pár felismerésében a hím jellegzetes udvarlási "násztáncot" lejt a nőstény előtt, melyben a faji bélyegeket hordozó, kiszélesedő elülső lábnak fontos szerep jut.

Veszélyeztető tényezők:

Gyakori, nem veszélyeztetett, könnyen kolonizáló faj.

Populációs trendek:

Nem jellemző.

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

A faj nagyon jellegzetes, világos színű kisszitakötőnk, felismerése nem okozhat gondot annak, aki egyszer már találkozott vele.
dr. Ambrus András

Források

Magyar név:

széleslábú szitakötő

Források:

- dr. Ambrus András

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Tudományos név:

Platycnemis pennipes

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Móra A., Boda P., Csabai Z., Cser B., Deák Cs., Hornyák A., Jakab T., Kálmán Z., Kecső K., Kovács T. Z., Papp L., Polyák L., Soós N. (2018): - A Zala és befolyói makroszkopikus gerinctelen faunája Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 123–180, 2008

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás