Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 75)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 3 / 64)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 1 / 1)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 91)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2020-10-22 Kiss Tamás
drymar
Kiss Tamás 1 1 arrow_drop_down
2020-10-01 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 1 arrow_drop_down
2020-09-22 Kollár Linda
Topolina
Kollár Linda 1 1 arrow_drop_down
2020-07-26 JoeGreat JoeGreat 1 1 arrow_drop_down
2020-07-22 Pintér Balázs
pinyob
Pintér Balázs 1 1 arrow_drop_down
2020-07-18 Kollár Linda
Topolina
Kollár Linda 1 1 arrow_drop_down
2020-07-17 Nagy Zoltán Nagy Zoltán 1 1 arrow_drop_down
2020-07-01 sylvius6000 sylvius6000 1 1 arrow_drop_down
2020-06-30 Pintér Balázs
pinyob
Pintér Balázs 1 1 arrow_drop_down
2020-06-28 Anna Nagy
nannavi
Anna Nagy 1 2 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírás

A szemek közötti távolság a szemek átmérőjénél valamivel kisebb. A pajzs pereme feltűnő, hátulsó része a test síkjával párhuzamosan hátrafelé irányuló tövisben végződik. A test finom, ritkás, sötétbarna szőrözettel, a szőrözet nem fedi be a test felületét. Előháta halvány zsírfényű. Teste sötétbarna, combjainak disztális és lábszárainak proximális vége sárgásfehér. A connexivum barnássárga foltjai kicsinyek. Az előhát felülete finoman rovátkás, a melloldalak sűrűn harántbarázdáltak. Lábszárvégének homorú felülete sárgásbarna, aranysárga szőrözet övezi. A nőstény () és a hím hasonló alkatú. 16 - 18 mm.


Azon kevés rablópoloska közé tartozik, amely a mérsékelt övi klímához ragaszkodik. Kozmopolita faj, Eurázsia és Észak-Amerika kontinentális területein, Észak-Afrikában, Ausztrália déli részein és Tasmániában él. Európában az északi államokban, Svédországban, sőt Norvégiában is megtalálható, bár ilyen földrajzi magasságban már csak néhány rablópoloska fordul elő. Hazánkban a család leggyakoribb faja, az egész országban közönséges. Rendszerint lakásokban, poros sarkokban és bolygatatlan zugokban él, máskor öreg házakban, pajtákban, csűrökben, nádfedelű helyiségekben, nedves, sötét, elhanyagolt szobákban, lomtárakban fordul elő. Hazánkban korhadt fák kérge alatt is gyűjtötték. A lárvák környezetük anyagaival, porral, málladékrögöcskékkel borítják egész testüket, ezáltal kitűnően beleolvadnak környezetükbe. Rendszerint lomha mozgásúak, de gyors mozdulatokra is képesek. A házakban előforduló rovarokkal táplálkoznak. Az ágyi poloskának komoly ellensége. Legyeket, bogarakat, kabócákat stb. is megtámad. A telet fejlett lárva alakban tölti, a telelő állat rendszerint nem táplálkozik. Az imágó májustól szeptemberig gyűjthető, évente egyetlen nemzedéke fejlődik. Tojásai és a fiatal lárvák az év legmelegebb, nyári időszakában jelennek meg (= pungens LE CONTE) - szemetes zugpoloska.


personatus L.
Benedek Pál: Fauna Hungariae 94. füzet Poloskák VII. - Heteroptera VII.

Források

Magyar név:

szemetes zugpoloska

Források:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)

- Rozner István (2004): Adatok a Mindszentkállai Öreghegy poloskafaunájához (Insecta: Heteroptera) - A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21.

Tudományos név:

Reduvius personatus

Források:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.

- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)

- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region

Társalgás