A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 4)

Találatok

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2017-06-20 Berki Milán Gábriel
Bmilang
Berki Milán Gábriel 1 1 arrow_drop_down
2016-07-06 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 3 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Vörösessárga vagy vörösesbarna (♂), a szárnyfedők közepén harántos világosabb sárga folttal (♀). A fej és az előtor, valamint a mell és a potroh sűrűn sárga szőrözettel fedett, a szárnyfedők szőrözete olyan finom, hogy csupasznak látszik . 15-24 mm.


Előfordul Közép- és Dél-Európában. Magyarországon a hegy- és dombvidék lomberdeiben szórványosan fordul elő és ritka (Budapest, Pilismarót, Tárkány, Zebegény, Verőce, Szekszárd, Mecsek hegység). A lárva száraz bükk és tölgy, valamint szil ágaiban, öreg fák vékonyabb törzságaiban fejlődik. Fejlődésük valószínűleg több éves. A bogár június-júliusban repül, többnyire meleg, napsütötte napokon a fák koronája körül rajzik.


Schaefferi LAICH. akt.: schaefferi - szerk.

Változata:

1. Olykor a ♀ szárnyfedői feketék, csak a középső harántszalag sárga. Nálunk még nem gyűjtötték
[ab. nigrinus PIC ♀]
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

szilfacincér

Forrás:

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Tudományos név:

Akimerus schaefferi

Források:

- cerambycidae.eu

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Társalgás