Az előtor hátának oldalán jól látható tompa dudorodás emelkedik ki jóval a közepe előtt (63. ábra: C)photo. A hímek hátulsó lábszárának belső oldalán a közepe táján és a vége előtt éles fogacska van, és ezek között a lábszár fogacskázott (63. ábra: K)photo. A mellvég közepén a hímeken 1-1 rövid, bordaszerű kiemelkedés húzódik. Teste fekete, a csápok töve (a 3. íztől kezdve), a combok a hátulsó comb végének kivételével, a lábszárak a végük kivételével, a nőstényeken a potroh nagy része is sárga. Szárnyfedői sárgák fekete foltokkal és keresztsávokkal, rajzolata rendkívül variáló. A törzsalakon a csúcs, egy teljes harántsáv a hátulsó harmadban, egy nagy folt a közepe előtt a szegélyén, valamint 3 folt az elülső negyedben (1 a szegélyén, 1 középen és 1 a varraton) fekete (65. ábra)photo. 14-20 mm.


Előfordul egész Európában, valamint Kisázsiától Szíriáig és Iránig. Faunaterületünkön nagyon elterjedt, a hegy- és dombvidék lakója, lomberdők szegélyén, erdei tisztásokon, virágzó cserjéken és főleg ernyősvirágokon közönséges. Lárvája (30. ábra: G)photo különböző lombosfák kérge alatt el. Az imágó júniustól augusztusig repül (= armata PREYSSL., calcarata FABR.) Tarkacsápú karcsúcincér.


maculata PODA akt.: Rutpela maculata - szerk.

Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a Rutpela nembe van besorolva. - szerk.

Változatai:

Változatait a 66. ábra: A--BBphoto szemlélteti. Valamennyi a törzsalakkal együtt fordul elő. Valamennyi között a törzsalak a leggyakoribb, a változatok között igen gyakoriak az ab. subspinosa FABR., ab. subsinuata DEPOLI, ab. binotata MULS., ab. separata KAUFM., ab. disconotata PIC., ab. undulata MULS., ab. externepunctata MULS., ab. sinuata FABR., ab. elongata DE GEER, ab. subundulata DEPOLI; a többi változat ritka vagy igen ritka. A faunaterületünkön a sok leírt fajváltozat közül még számosat nem találtak, az ábrázolt változatok közül eddig a következő sorszámúakat mutatták ki: 2., 5., 6., 8., 10., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 19., 20., 21., 22., 27., 28., 32., 33., 35., 36., 38., 39., 40., 41., 42.

1. ab. reducta SCHMIDT (A); 2. ab. impunctata MULS. (B); 3. ab. dromensis PIC (C); 4. ab. pacifica PIC (D); 5. ab. pannonica KANABÉ (E); 6. ab. Veselyi HEYR. (F); 7. ab. inovecensis HEYR. (G); 8. ab. externepunctata MULS. (= scutonotata CSIKI) (H); 9. ab. extrema WAGNER (I); 10. ab. binotata MULS. (J-K); 11. ab. Machulkai HEYR. (L); 12. ab. pignetensis PIC (M); 13. forma typica (= integropunctata CSIKI) (N); 14. ab Wünschi ROUBAL (O); 15. ab. separata KAUFMANN (= divisopunctata CSIKI, punctatointegra CSIKI) (P); 16. ab. elongata DE GEER (Q); 17. ab. mimoseparata PIC (R); 18. ab. discobiinterrupta PIC (S); 19. ab. divideconjuncta PODANY (T); 20. ab. subsinuata DEPOLI (U); 21. ab. disconotata PIC (V-W); 22. ab. Nyilasi ROUBAL (X); 23. ab. Richteri HEYR. (Y); 24. ab. pseudalsatica PIC (Z-AA); 25. ab. inclusopunctata PIC (AB); 26. ab. Depolii PIC (AC); 27. ab. flavoinclusa PIC (AD); 28. ab. alsatica PIC (AE); 29. ab. praescutellaris PLAV. (AF); 30. ab. Kriecheldorffi WAGNER (AG); 31. ab. Kaufmanni PIC (AH); 32. ab. sylvestris KAUFMANN (AI); 33. ab. subspinosa FABR. (AJ); 34. ab. pseudokaufmanni HEYR. (AK); 35. ab. subelongata PODANY (AL); 36. ab. subanticeparumpunctata PODANY (AM); 37. ab. manca SCHAUF. (AN); 38. ab. Morilloni PIC (AO); 39. ab. multiguttata ROUBAL (AP); 40. ab. undulata MULS. (AQ); 41. ab. subundulata DEPOLI (AR); 42. ab. Goidanichi DEPOLI (AS); 43. ab. sinuata FABR. (AT); 44. ab. fallaciosa PIC (AU); 45. ab. luteobimaculata PIC (AV); 46. ab. Dayremi PIC (AW); 47. ab. dentatosuturalis KAUFMANN (AX); 48. ab. apicalis KAUFMANN (AY); 49. ab. Perroudi PIC (AZ); 50. ab. prebifenestrata PIC (BA); 51. ab. bifenestrata PIC (BB).