Az előtor hátának nemcsak két oldalán, de középen a pajzsocska előtt is van 1 fényes, kiemelkedő dudorodása (
86. ábra: Ephoto), ezek között a felület lapos és durván, sűrűn pontozott. Teste fekete, a csáp első 2 íze, valamint többnyire a 3. és 4. íz vége is fekete, egyébként vörösbarna. Lábai sárgásvörösek, de az elülső és középső combok bunkója, valamint a hátulsó combok legvége fekete. Szárnyfedői a keskeny tőszegély kivételével sárgásvörösek (
86. ábra: Aphoto,
85. ábraphoto). 8-15 mm.
Előfordul Közép- és Dél-Európában, Kisázsián át Iránig, és Algériában. Faunaterületünkön mind a síkságon, mind a domb- és alacsonyabb hegyvidéken elterjedt, s különösen déli fekvésű hegyoldalakon gyakori. Lárvája főleg tölgy száraz ágaiban fejlődik. Az imágó májustól júliusig repül, s főleg cickafarkon, vadmurok virágain, s más ernyősvirágokon gyakori - Keskenyfedős cincér
rufus L.
Változatai:
1. Olyan, mint a törzsalak, de a hátulsó combok bunkója is fekete (
86. ábra: Bphoto). - A törzsalakkal együtt fordul elő, de ritka (Nagyharsány, Simontornya, Tihany, Kaposvár, Debrecen, Budapest, Bükk hegység, Velencei-hegység, Villányi-hegység)
ab. geniculatus KRAATZ
2. Olyan, mint a törzsalak, de a hátulsó combok sárgák, a középső combok bunkója a belső oldalon sárga foltos, egyébként fekete, elülső combjának bunkója fekete. - Nálunk gyakori
ab. cavalairensis JUREČEK
3. Olyan, mint a törzsalak, de a szárnyfedők tövének fekete foltja nagy, háromszögű, a pajzsocska végét messze meghaladja. Hátulsó combjának bunkója fekete (
86. ábra: Cphoto). - Ritka (Nagyharsány, Szentgyörgy-hegy)
ab. Miksici HEYR.
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae