A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.
- Alrend: Félfedelesszárnyúak / Poloskák - Hemiptera/Heteroptera
- Család: csipkéspoloskák - Tingidae
- Nem: Campylosteira
-
- Védettség: nem védett
- Él Magyarországon.
Nincs kép rögzítve
Nincs találat rögzítve
Nincs helyszín rögzítve
Leírások
A perem teljes hosszában 2-soros, a tarajok magasak, párhuzamosak, hálószemeik nagyok, 1 sort alkotnak. Nyújtott tojásdad, vörösesbarna színű állat. Feje fekete, csápja barna. A perem hálószemei kicsik. A szegélymező 1 sor hosszúkás, a középmező szabálytalan hálószemekből áll. 2,5 mm.
Irodalmi adatok szerint hazánkban gyűjtötték (Szentendre), de bizonyító példánya nincs meg. Mohában és avar között fogták példányait. Eletmódja nem ismert.
[falleni FIEBER, 1844] akt.: verna - szerk.
Irodalmi adatok szerint hazánkban gyűjtötték (Szentendre), de bizonyító példánya nincs meg. Mohában és avar között fogták példányait. Eletmódja nem ismert.
[falleni FIEBER, 1844] akt.: verna - szerk.
Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
A félfedők belső szegélye homorúan ívelt, csak a szárnyvégek fedik egymást (). Sötétbarna, az előző fajhoz (orientalis - szerk.) hasonló, kicsi. A középmező 2-3-soros. 1,3-1,8 mm.
Egész Európában elterjedt faj, elsősorban hegyvidékekről volt ismert, de hazánkban dunántúli lelőhelyei mellett újabban a Nagyalföld több pontjáról is előkerült. Száraz területeken, legelőkön moháhan él, tápnövénye ismeretlen. A nyári száraz hónapokat kivéve (VII-IX) imágóit egész évben fogták - tavaszi csipkéspoloska
verna (FALLÉN, 1826)
Egész Európában elterjedt faj, elsősorban hegyvidékekről volt ismert, de hazánkban dunántúli lelőhelyei mellett újabban a Nagyalföld több pontjáról is előkerült. Száraz területeken, legelőkön moháhan él, tápnövénye ismeretlen. A nyári száraz hónapokat kivéve (VII-IX) imágóit egész évben fogták - tavaszi csipkéspoloska
verna (FALLÉN, 1826)
Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
Források
Magyar név:
tavaszi csipkéspoloska
Forrás:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
Tudományos név:
Campylosteira verna
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- RÉDEI, D.: A Naszály poloskafaunája (Heteroptera). (True bugs (Hemiptera: Heteroptera) of the Mt Naszály (Hungary).) – In: PINTÉR, B. & TÍMÁR, G. (eds):A Naszály természetrajza. Tanulmánygyûjtemény. (A natural history of Mt Naszály, Hungary.) Rosalia (A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei, 5.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 521–532.
- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.
- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region