A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: Zoropsis spinimana (Dufour, 1820) tüskéskezű álfarkaspók
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 110)

Fejlődési szakasz: frissen kelt

1. oldal (1 - 1 / 1)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 72)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2019-04-06 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 2 arrow_drop_down
2019-03-30 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 1 arrow_drop_down
2019-03-23 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 2 arrow_drop_down
2019-03-22 Molnár Mihályné
mersitz zsu
Molnár Mihályné 1 1 arrow_drop_down
2019-03-21 Tarján Gábor Zoltán
TarjanGZ
Tarján Gábor Zoltán 3 2 arrow_drop_down
2019-03-02 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 1 arrow_drop_down
2019-02-27 Klecska Ferenc
klecso13
Klecska Ferenc 30 3 arrow_drop_down
2019-02-17 Ács Zoltán
diocles66
Ács Zoltán 1 2 arrow_drop_down
2019-02-16 Ács Zoltán
diocles66
Ács Zoltán 1 1 arrow_drop_down
2018-10-05 Sámoly Attila Sámoly Attila 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, a 2018 zöld, a 2019-es találatok narancs színnel vanna jelölve. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Elterjedése:

Holomediterrán, Dél és Közép-Európában szélesen elterjedt faj. Nálunk országszerte mindenfelé gyakori, egyik leginkább elterjedt és a vizektől eltávolodó szitakötőnk.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

Egyetlen hazai, imágó alakban áttelelő, igen hosszú adult élettartamú rabló szitakötőnk. A telet vizektől akár nagyobb távolságban, erdős területen vészelik át és már viszonylag kora tavasszal megjelennek a vizek mellett. Az ivarérett hímek nem hamvasodnak be, csak a szemük színeződik át barnásról kékre. A lárvális fejlődés gyors.

Veszélyeztető tényezők:

Gyakori, nem igazán veszélyeztetett faj.

Populációs trendek:

Nem tapasztalható.

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

A jellegzetes bronzszínű Lestida, pihenéskor hátul összezáruló szárnyakkal könnyen és jól felismerhető a terepen, azonban nem árt néha meggyőződni róla, hogy nem a Sympecma annulata került-e elénk (nincs még hazai adata).
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

téli rablószitakötő

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

erdei rabló

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Sympecma fusca

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás