A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.
- Alrend: Félfedelesszárnyúak / Poloskák - Hemiptera/Heteroptera
- Család: kéregpoloskák - Aradidae
- Nem: Aradus
-
- Védettség: nem védett
- Él Magyarországon.
Nincs kép rögzítve
Nincs találat rögzítve
Nincs helyszín rögzítve
Leírás
Pajzsocskája szélesebb, széle a hosszának közepe előtt erősen ívelt (). A 8. paratergitek rövidebbek, nincs rajtuk fogacska, a szélük lekerekített. A szem előtti dudorok tompák, a szem mögöttiek néha hegyesek. Csápdudorán a fogacska gyakran nem ismerhető fel. Csápja hengeres, a 2. csápíz a csúcsa felé enyhén megvastagodik, kb. másfélszer olyan hosszú, mint a 3. íz (). Az előhát pereme ívelt, rajta a fogazás néha többé-kevésbé elmosódott (). A tarajok, különösen a középsők nagyon alacsonyak, ezek párhuzamosak, a szélsők hátrafelé széttartók. A pajzsocska felületén tompa kiemelkedés lehet, széle enyhén felhajlik, felülete rücskös. Félfedőjének a töve kiszélesedik, a nőstényé a 7. potrohszelvény közepéig nyúlik, a hímé a 8. tergitet fedi. Potrohuk ovális, a connexivumok hátulsó külső sarkai alig állnak ki. A hátlemezek szélén világos foltok vannak. Lábaik barnák, sötétebb foltokkal. 7-8,1 mm.
Egész Európában gyakori, faunaterületünkön is elterjedt, az Alföldön csakúgy, mint a hegyvidékeinken. Tápláléka bükkön, tölgyön, fűzön, lucfenyőn, erdeifenyőn és vörösfenyou terem meg. Eddig ismert egyetlen tápláléka a labirintustapló (Daedelea quercinna). Külföldi adatok szerint március második felétől rajzik, és egész nyáron erdőszéli beteg fákon él, egy nemzedéke nyáron 2-3 hónap alatt kifejlődik. Hazai imágói április - májusból, illetve szeptemberből valók. Megfigyelték, hogy hímje csak akkor párzik a nősténnyel, amikor az szívogat. A párzás 3-8 óra hosszat is eltart. A megtermékenyített nőstény egyesével 20-35 petét rak (= nigellus KIRITSHENKO, 1926) - tölgyfa-kéregpoloska
Változata:
- A harmadik csápíz töve, esetleg első fele feketésbarna, csúcsi része világossárga. - Laboratóriumi körülmények közt az alapformával termékenyen párzik, az utódok között 30%-ban található. Eletmódja hasonló, a két változat természetes populációkban is együtt van
var. annulicornis FABRICIUS, 1803
corticalis LINNÉ, 1758
Egész Európában gyakori, faunaterületünkön is elterjedt, az Alföldön csakúgy, mint a hegyvidékeinken. Tápláléka bükkön, tölgyön, fűzön, lucfenyőn, erdeifenyőn és vörösfenyou terem meg. Eddig ismert egyetlen tápláléka a labirintustapló (Daedelea quercinna). Külföldi adatok szerint március második felétől rajzik, és egész nyáron erdőszéli beteg fákon él, egy nemzedéke nyáron 2-3 hónap alatt kifejlődik. Hazai imágói április - májusból, illetve szeptemberből valók. Megfigyelték, hogy hímje csak akkor párzik a nősténnyel, amikor az szívogat. A párzás 3-8 óra hosszat is eltart. A megtermékenyített nőstény egyesével 20-35 petét rak (= nigellus KIRITSHENKO, 1926) - tölgyfa-kéregpoloska
Változata:
- A harmadik csápíz töve, esetleg első fele feketésbarna, csúcsi része világossárga. - Laboratóriumi körülmények közt az alapformával termékenyen párzik, az utódok között 30%-ban található. Eletmódja hasonló, a két változat természetes populációkban is együtt van
var. annulicornis FABRICIUS, 1803
corticalis LINNÉ, 1758
Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
Források
Magyar név:
tölgyfa kéregpoloska
Forrás:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
Tudományos név:
Aradus corticalis
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.
- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region