A szegélymező 3-4-soros, a fejen 5 hosszú tövis van. Sötétbarna, tojásdad alakú. Feje fekete, a csápdudor, a tövisek, a csápok és a lábak barnák. A perem függőleges, közepe kissé behajlik. Az oldalsó tarajok hátrafelé enyhén széttartanak. A félfedők szélesek, enyhén domborúak, az oldalmező 3-4, a középmező 5-7 soros. A félfedő erei szabálytalanul sötétbarnák vagy feketék lehetnek. 3,2-3, 7 mm.
Egész Európában elterjedt hegyvidéki faj, hazánkban főleg az Északi középhegységben gyűjtötték. Réteken, legelőkön, gyomtársulásokban él. Ismert tápnövényei a margitvirág (Chrysanthemum), a festő rekettye (Genista tinctoria) és a komlós lucerna (Medicago lupulina). Kifejlett állapotban moha közt telel át Imágóit áprilistól augusztusig fogták. - v astagcsápú csipkéspoloska
fabricii (STAL, 1866)
Egész Európában elterjedt hegyvidéki faj, hazánkban főleg az Északi középhegységben gyűjtötték. Réteken, legelőkön, gyomtársulásokban él. Ismert tápnövényei a margitvirág (Chrysanthemum), a festő rekettye (Genista tinctoria) és a komlós lucerna (Medicago lupulina). Kifejlett állapotban moha közt telel át Imágóit áprilistól augusztusig fogták. - v astagcsápú csipkéspoloska
fabricii (STAL, 1866)
Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
Magyar név:
vastagcsápú csipkéspoloska
Forrás:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
Tudományos név:
Catoplatus fabricii
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- faunaeur.org
- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.
- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region