A szipóka 1. ízét befogadó pofalemezek oldalai rendszerint sárgásbarnák. A szárnyatlan nőstények connexivumának apofízise sajátságosan kissé befelé hajló (39. ábra: L), a potroh hátoldala sárgásbarna, az előhát világosabb, mint a következő 2 fajé. A szárnyatlan hím 1. hátlemeze a Saulii TAM. fajhoz hasonlóan, a Caprai TAM. hímjeivel ellentétben mélyfekete, a 2. szelvény középvonalában a Saulii TAM. fajjal ellentében hosszanti világos csík van. A 2-7. hátlemez sárgásbarna, a 8. hátlemez túlnyomó része barnássárga, hátulsó középrésze sötétbarna. A teljes szárnyú példányok nagyobbak a következőkénél, elülső csípőik izületi vápái világosabbak. A nőstény 9. hátlemeze olyan, mint a 39. ábra: F, a hím paramerje olyan, mint a 39. ábra: K. Feje, első hátlemeze és mell-lemezének túlnyomó része koromfekete. Lábai, csápjai és előháta sötétbarna, a hátoldal sárgásbarna, a hasoldal barnássárga. 6,8-9,2 mm.


A törzsalak Kisázsiában, Iránban, Közép-Ázsiában és Észak-Indiában él. A Magyarországon előforduló alfaj a Balkánon és Olaszországban honos. Nálunk egyetlen lelőhelye ismeretes, Fenyőfő mellett a természetvédelmi területen, augusztus végén gyűjtötték.


affinis KOL. ssp. Filippii TAM. akt.: Velia affinis filippii - szerk.