Nagy termetű, világosbarna, hátoldalán feketén pontozott poloska. Hasoldala erősen domború. Feje hosszabb, mint amilyen széles. Az összetett szemek lencse alakúak. Az erős 1. csápíz rücskös, vége felé vékonyodik, 3-élű. A csáp 2. íze erősebben lapított, tovább vékonyodik, szintén 3-élű. A hengeres 3. íz töve valamivel, vége sokkal vastagabb, mint a közepe. A 4. íz fekete, orsó alakú, vastagabb a 2. íznél. Előháta hátrafelé enyhén emelkedik, elülső sarkai hegybe futnak ki, a vékony, nem pontozott, sárga perem szegélye finoman fűrészes. Néha az előhát hátulsó-oldalsó sarka nem hegyes, hanem tompa, ilyenkor potroha sem szélesedik ki annyira (f. quadrata). A pajzsocska hátul enyhén kihúzott. A fedő feketén pontozott, a hártya sárgás színű, átlátszó, sűrűn erezett. Lábai hosszúak, a combokon hosszanti barna csíkok vannak. A potrohon a connexivum és a hátlemezek között nincs éles határ. A connexivumok elülső csücske lekerekített, hátulsó csücske sarkos. A nőstények potrohvége felülről fogazottnak látszik, a hímeké enyhe kettős ívben lemetszett. 9-11,5 mm. Egész Európában elterjedt faj, elterjedési területe kelet felé egészen Turkesztánig nyúlik. Hazánkban sokfelé közönséges. Száraz, napos helyeken, elsősorban az aljnövényzeten, néha alacsonyabb cserjéken is található, polifág faj. Kifejletten telel át. Április végétől októberig rajzik, az új generáció június végén jelenik meg - vitorlás karimáspoloska rhombeus (LINNÉ, 1767) 5. ábraphoto Megjegyzés: A füzetben Syromastes néven szerepelt. Aktuális neve Syromastus. - szerk.