A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 24)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 17)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-08-18 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2018-08-13 Máté Palaga
113613484468587150473_google
Máté Palaga 3 1 arrow_drop_down
2018-07-28 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 2 arrow_drop_down
2018-07-17 Körmendy Zoltán Körmendy Zoltán és Mészáros Ádám 1 2 arrow_drop_down
2018-07-04 qzsolo qzsolo 1 5 arrow_drop_down
2018-07-02 Varga Szabolcs
vargasz
Varga Szabolcs 1 1 arrow_drop_down
2017-08-09 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 3 arrow_drop_down
2017-08-08 Dr Bathó Imréné
ibatho
Dr Bathó Imréné 1 1 arrow_drop_down
2017-07-25 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 3 arrow_drop_down
2017-07-25 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 2 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

A ♂ fekete, szárnyfedői sárgásbarnák, lábszárai és lábfejízei ugyancsak sárgásbarnák, de a lábszárak vége sötét. A ♀ fekete, de az előtor háta és a szárnyfedők vörösbarnák, lábszárai, lábfejei vörösesek, az elülső comb is részben a tövén világosabb. A hímek 5. haslemeze a végén mélyen kimetszett, kétoldalt éles fogban kihúzott . A szárnyfedők pontozása elöl is finom és szórt, a közepétől még finomabb és egyenletes. Az előtor háta nagyon sűrűn, ráncolva pontozott, a pontok középen is érintkeznek egymással, felülete zsírfényű . 10-19 mm.


Előfordul Európában és Észak-Afrikában, keleten Szibérián át a Bajkál-tóig. Faunaterületünkön a hegyvidék lakója, különösen a Kárpátokban mindenütt gyakori. Magyarországon ritka, a középhegységeink magasabb pontjain fordul elő, ahol a lárvák tápnövénye, az erdei- vagy lucfenyő tenyészik. A lárvák főleg öreg rönkökben, korhadó törzsekben fejlődnek; a bogarak júliustól szeptemberig találhatók, főleg virágokon (= rubrotestacea ILL., Ješatkoi VÁVRA) - Vörös virágcincér.


rubra L. akt.: Stictoleptura rubra - szerk.

Megjegyzés: A füzetben a faj a Leptura nemhez tartozott. Jelenleg az Stictoleptura nembe van besorolva. - szerk.

Változatai:

1. A ♀ fején a szemek között olykor 2 vöröses folt lép fel. - Ez a forma nálunk gyakoribb, mint a törzsalak (= maculiceps GABR.)
ab. occipitalis MULS. ♀

2. Olyan, mint az előző, de a fejtető vörös foltjai egységes nagy folttá folytak össze. - Gyakori
ab. notaticeps PODANY ♀

3. A ♀ előtora elöl és hátul feketén szegélyezett, az elülső szegély közepén félkör alakú fekete folttal. - Ritkább
ab. semicirculata G. SCHMIDT ♀

4. Némelykor a ♀ előtorának háta vörös ugyan, de elöl és hátul, valamint 2 hosszanti sáv fekete. - Ritka (Zólyom megye, Borszék)
[ab. Salzmanni HUBENTH. ♀]

5. Olykor a ♀ előtora fekete, csak oldalt van 1-1 keskeny, vörös oldalfolt. - Ritka (Munkács)
[ab. Sattleri BICKH. ♀]

6. A ♀ szárnyfedői világos sárgásbarnák, mint a hímeken. Az előtor elülső és hátulsó szegélye fekete, utóbbin a középen fekete, hegyes folttal, korongja egy négyszögű, az elülső szegéllyel összefüggő fekete középfolttal. - Ritka (Északi- Kárpátok: Lópér)
[ab. combinata ROUBAL ♀]
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

vörös virágcincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Tudományos nevek:

Stictoleptura rubra

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- cerambycidae.eu

Corymbia rubra

Leptura rubra

Forrás:

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Társalgás