A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 11)

Találatok

1. oldal (1 - 5 / 5)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-08-11 Klecska Ferenc
klecso13
Klecska Ferenc 1 3 arrow_drop_down
2018-04-15 Karl Csaba Karl Csaba 1 2 arrow_drop_down
2017-07-23 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 3 arrow_drop_down
2015-05-05 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 arrow_drop_down
- Izeltlabuak.hu
izeltlabuak
Tristan Bantock 2 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

A combok teljesen pirosak. Az egész állat fekete, csak lábai és a félfedők felületének nagy része piros, csípői barna foltosak, csápízei sötétbarnák, illetve barnáspirosak (). A rövid szárnyú alak szárnya olyan hosszú, mint a potroh negyede, a pajzsnál csak másfélszer hosz- szabb, finom szőrözet borítja. A teljes szárnyú alak szárnya potroh- hosszúságú, félfedője piros, a membrán tövén és a clavus csúcsán barna foltos. A membrán barna, a félfedő sötétbarna szőrözetű. A para- mer () a vége felé fokozatosan szélesedő, elülső vége enyhén ívelt, széle lemetszett, a lemetszés mellett apró nyúlvány látható. Felső vége lekerekített nyúlványban végződik, előtte tompa fog van. 7,5 —10 mm.


Egész Európában, Kisázsiában, a Kaukázusban és Észak-Afrikában fordul elő. Hazánkban szórványosan található, a nem leggyakoribb magyarországi faja. Budai-hegyekben és a Nyírség kivételével az ország homoktalajú területein elterjedt, másutt ritka. A talajon, növények levelei alatt, száraz helyeken él. Imágó alakban telel, márciustól októberig találták, áprilisban és májusban a leggyakoribb.


guttula FABR.
Benedek Pál: Fauna Hungariae 94. füzet Poloskák VII. - Heteroptera VII.

Források

Magyar név:

vöröslábú tolvajpoloska

Források:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)

Tudományos név:

Prostemma guttula

Források:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.

- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)

- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region

Társalgás