Segítsd te is az izeltlabuak.hu működését! Bővebben
- Rend: Szitakötők - Odonata
- Család: karcsú acsák - Aeshnidae
- Nem: Aeshna
-
- Védettség: Védett
- Természetvédelmi érték: 5000 Ft
- Él Magyarországon. 59539
Fejlődési szakasz: imágó
1. oldal (1 - 3 / 153)
Rögzítette: Károlyi Balázs
Észlelte: Bakardzsiev Krisztián, Horváth Dávid, Károlyi Balázs, Lukátsi Márk
close
reveal
Fejlődési szakasz: frissen kelt
1. oldal (1 - 3 / 4)
Fejlődési szakasz: exuvium
1. oldal (1 - 3 / 3)
Találatok
1. oldal (1 - 10 / 102)
| Találat dátumaarrow_downward | Szerzőswap_vert | Észlelte | Példányok száma | Képek száma | |
|---|---|---|---|---|---|
| 2021-07-04 |
Ferenc Sárközi
1353188238189496_facebook |
Ferenc Sárközi | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-07-04 |
Tóth Béla
futor |
Tóth Béla | 1 | 2 | arrow_drop_down |
| 2021-06-27 |
Fráter Szabolcs
frasz |
Fráter Szabolcs | 1 | 4 | arrow_drop_down |
| 2021-06-26 | Gal Szabolcs | Gal Szabolcs | 5 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-06-20 |
Antalné Forintos Nikolett
Nicky |
Antalné Forintos Nikolett | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-06-19 | S.Imre | S.Imre | 1 | 2 | arrow_drop_down |
| 2021-06-19 | Schmidt Csaba | Schmidt Csaba | 25 | 4 | arrow_drop_down |
| 2021-06-15 |
Schmidt Péter
SmithPetya |
SmithPetya | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-06-12 |
Schmidt Péter
SmithPetya |
SmithPetya | 2 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-06-04 | Frigyes | Frigyes | 1 | 3 | arrow_drop_down |
Előfordulási térkép
Leírások
Fajleírás
A zöldszemű karcsúacsa (Aeshna isosceles) a karcsúacsák (Aeshnidae) családjába tartozó, egyenlőtlen szárnyú szitakötő (Anisoptera) faj.
A hím testének színe élénk barna, a nőstényé sárgásbarna. Szeme zöld, a homlok élén előfordulhat egy elmosódott sötétebb vonal. A toron nincs mintázat, de ritkán előfordul egy elmosódott sárga vonal. A tor oldalain két-két sárga, határozatlan körvonalú, keskeny sárga sáv van. A potroh egyszínű, a közepén egy sötét vonal húzódik végig. A 2. potrohszelvényen egy, a test vége felé mutató sárga ékfolt található. A szárnyak sötét erezetűek, de átlátszóak vagy alig színezettek, a hátulsó szárnypár tövén borostyánszínű folt van.
Az imágók az egyenlőtlen szárnyú szitakötőkre (Anisoptera) jellemzően széttárt szárnyakkal pihennek. A lárva és az imágó is ragadozó. Testhossza 62-66 mm, szárnyfesztávolsága 80-92 mm, a lárvabőr hossza 38-44 mm.
A növényzetben gazdag mocsaras, lápos, felmelegedő állóvizeket, lassan áramló csatornákat kedveli. A vízminőségre kevésbé érzékeny, halastavakban és víztározókban is megél. Lárvái nagy egyedszámban megtalálhatók kolokánnal (Stratiotes aloides) sűrűn benőtt vizekben is. Életciklusa a hőmérséklettől és a táplálék mennyiségétől függően egy- vagy kétéves, az imágóval májustól kb. július közepéig találkozhatunk.
Elterjedés:
Közép- és Dél-Európában sokfelé megtalálható, mozaikos mintázatot mutat.
Magyarországon általánosan elterjedt, főleg a síkvidéki élőhelyeket kedveli.
Védettség
Az IUCN Vörös Listán nem szerepel.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.
Irodalomjegyzék
Ambrus, A., Danyik, T., Kovács, T., Olajos, P. 2018. Magyarország szitakötőinek kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
2022.02.04.
leírásban szereplő fajnév: Zöldszemű karcsúacsa (Aeshna isosceles)
Forrás: Zsupos Vivien
©
Elterjedése:
Atlantomediterrán, D- és Közép-Európában sokfelé elterjedt, de areája nem folytonos. Nálunk országszerte megtalálható.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
A faj kedveli a lápos, mocsaras állóvizeket, lassan áramló csatornákat, dús nádas szegélyű tavakat és esetenként kisebb állóvizeket is. Különösen kedveli a kolokános területeket, ahonnan - fölmelegedés, tápanyag bemosódás és egyéb tényezők hatására - ki tudja teljesen szorítani az Aeshna viridist. Nagyobb mocsarakban, lápos területeken rendkívül nagy tömegben képes kifejlődni (Fertő-tó, Kis-Balaton, Kolon-tó, stb.). Május végén szokott kelni, nagyjából szinkronizáltan, de az egyes élőhelyek között lehetnek eltérések.
Veszélyeztető tényezők: -
Populációs trendek: -
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
Májustól júliusig, ritkán augusztusig figyelhető meg a faj, az Aeshna grandisnál leírt jellegzetességek alapján jól elkülöníthetők egymástól. Méretben egyébként a Hemianax ephippiger hasonlít leginkább az A. isosceleshez és - amikor vándorlási időszakban megjelenik a Hemianax - esetenként azonos élőhelyeken is előfordulhatnak, azonban a potroh tövén jellegzetes kék foltot viselő Hemianax szintén jól elkülöníthető az isoscelestől.
Atlantomediterrán, D- és Közép-Európában sokfelé elterjedt, de areája nem folytonos. Nálunk országszerte megtalálható.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
A faj kedveli a lápos, mocsaras állóvizeket, lassan áramló csatornákat, dús nádas szegélyű tavakat és esetenként kisebb állóvizeket is. Különösen kedveli a kolokános területeket, ahonnan - fölmelegedés, tápanyag bemosódás és egyéb tényezők hatására - ki tudja teljesen szorítani az Aeshna viridist. Nagyobb mocsarakban, lápos területeken rendkívül nagy tömegben képes kifejlődni (Fertő-tó, Kis-Balaton, Kolon-tó, stb.). Május végén szokott kelni, nagyjából szinkronizáltan, de az egyes élőhelyek között lehetnek eltérések.
Veszélyeztető tényezők: -
Populációs trendek: -
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
Májustól júliusig, ritkán augusztusig figyelhető meg a faj, az Aeshna grandisnál leírt jellegzetességek alapján jól elkülöníthetők egymástól. Méretben egyébként a Hemianax ephippiger hasonlít leginkább az A. isosceleshez és - amikor vándorlási időszakban megjelenik a Hemianax - esetenként azonos élőhelyeken is előfordulhatnak, azonban a potroh tövén jellegzetes kék foltot viselő Hemianax szintén jól elkülöníthető az isoscelestől.
Forrás: dr. Ambrus András
Források
Magyar nevek:
zöldszemű karcsúacsa
Forrás:
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve
lápi acsa
Forrás:
- dr. Ambrus András
Tudományos nevek:
Aeshna isoceles
Forrás:
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve
Anaciaeschna isoceles
Forrás:
- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke