A szamurájdarázs - Trissolcus japonicus megjelenése Magyarországon
A szamurájdarázs - Trissolcus japonicus - első magyarországi észleléséről számol be egy friss publikáció.
Az ázsiai márványospoloska
Az Halyomorpha halys - ázsiai márványospoloska poloskát mindannyian ismerjük. Első példányai hazánkból 2013 őszén kerültek elő, melyet magyar nyelven Papp Veronika és munkatársai publikáltak, később Vétek Gábor közölt róla cikket.
Azóta az ázsiai márványospoloska országosan elterjedtté vált. A tömegesen áttelelő egyedei miatt komoly lakossági zavaró tényezővé vált, télen a lakásunkba berepülve okozhatnak nekünk kellemetlenséget a jelenlétükkel. A lakásban előforduló poloskákról részletesen itt olvashattok.
Mezőgazdasági kártevőnek minősül, a poloska szívogatása a zöldségek, gyümölcsök, paprika, paradicsom, alma, körte, szőlő, stb. termésének fejlődése során okoz károkat.
Az ázsiai márványospoloska azért is tudott ilyen rohamosan elterjedni hazánkban, mert nincs elég hatékony természetes ellensége, ami visszaszorítaná. Ugyan pókok és madarak is fogyasztják, de nem elég hatékonyan.
A szamurájdarázs
Évek óta terjed a hír a médiában arról, hogy egy szamurájdarázs nevű parazitoid darázs hatékonyan képes kontrollálni az ázsiai márványospoloskát. A darázs petéit a poloska petéibe rakja. Itt a fejlődő poloskákat elfogyasztja, így a poloska utódai nem kelnek ki, helyettük új fürkészdarazsak fejlődnek ki.
Más országokban az ázsiai márványospoloska egyik leghatékonyabb természetes biológiai kontrollja, de eddig magyarországi előfordulása nem volt bizonyított.
Egy új publikációban a szerzők a szamurájdarázs magyarországi első bizonyított előfordulási adatairól számolnak be.
A kutatás az ázsiai márványospoloska petéit parazitáló fajokat vizsgálta Magyarországon, valamint Délkelet-Európa néhány városában. Az őshonos fajok mellett a Trissolcus japonicus-t először mutatták ki Magyarországon, míg a Trissolcus mitsukurii-t Magyarországon nem, de Nagyváradon először azonosították.
Következtetések
Az ázsiai márványospoloska petéit legtöbbet parazitáló faj az őshonos fürkészek voltak, elsősorban az Anastatus bifasciatus. A Trissolcusok közül is szép számban vannak hazai őshonos fajok. A Trissolcus japonicus nem őshonos, inváziós fajnak tekintendő.
Az őshonos fürkészek nem képesek elegendő mértékű mortalitást okozni, hogy a populációra komolyabb hatással legyenek. Így az ázsiai márványospoloska rövid és középtávon továbbra is jelentős mezőgazdasági kártevő marad Magyarországon.
A publikáció hangsúlyozza, hogy a szamurájdarázs megjelenése nem ígér gyors megoldást. A parazitálási ráta még alacsony, nem várható gyors populáció-összeomlás. Az ázsiai márványospoloska elleni védekezésben továbbra is integrált növényvédelmi megközelítésre van szükség, monitoringra, célzott védekezésre, biológiai kontroll támogatásra.
Vétek Gábor emlékére
A publikáció Vétek Gábornak állít emléket, őt a cikk szerzői a publikáció társszerzőjének tekintik. Gábor növényvédelmi szakember, az ázsiai márványospoloska elismert kutatója, 40 évesen halt meg a koronavírus következtében 2020-ban.
Forrás
Az alábbiak a szerző saját megjegyzései, nem a publikációból származnak.
A szamurájdarázs hazai felmérése és határozása
A szamurájdarázs hazai elterjedésének vizsgálatához az észlelt darazsak felmérése szükséges lenne. Ezt nehezíti, hogy a petefürkész darazsak roppant aprók és határozásukhoz speciális szakértelemre van szükség. Magyarországon jelenleg ismereteim szerint nincs olyan szakértő, aki képes volna ezeket a darazsakat határozni.
Más poloskákat is parazitálhatnak
A szamurájdarázs megjelenése, mint minden idegenhonos faj esetén, előre nem látható hatással lehet az őshonos poloska fajokra. Nem tudhatjuk, hogy az új faj megjelenése hogyan változtatja majd meg a hazai élővilágot. Példaként hoznám fel a következő esetet: Tóth Virág jelezte nekem, hogy Acrosternum heegeri - rőtcsápú vándorpoloska poloska petéiből keltetett ki darazsakat. A peterakást rögzítette az izeltlabuak.hu-n. Kikelésük után személyesen átadta nekem a darazsakat. Megpróbáltam azonosíttatni őket, de nem találtam olyan szakembert, aki értene hozzájuk. A rőtcsápú vándorpoloska idegenhonos faj, első hazai megjelenése 2016-ban történt. Azóta az ázsiai márványospoloskához hasonlóan szintén országszerte elterjedtté vált. Lehetséges, hogy szamurájdarázs parazitálta a petéket, de lehetett valamelyik másik őshonos petefürkészünk is. Akárhogy is, az őshonos és az idegenhonos petefürkészek hatással vannak az őshonos és idegenhonos poloskákra. A petefürkészek elterjedése és hatása vizsgálatához további kutatásra van szükség.
Érintett fajok:
- alrend: Heteroptera - Poloskák
- család: Pentatomidae - címerespoloskák
- nemzetség: Halyomorpha
- faj: Halyomorpha halys - ázsiai márványospoloska
- alrend: Heteroptera - Poloskák
- család: Pentatomidae - címerespoloskák
- nemzetség: Acrosternum
- faj: Acrosternum heegeri - rőtcsápú vándorpoloska
- rend: Hymenoptera - Hártyásszárnyúak
- család: Eupelmidae - horpadt fémfürkészek
- nemzetség: Anastatus
- faj: Anastatus bifasciatus
- rend: Hymenoptera - Hártyásszárnyúak
- család: Scelionidae - élespotrohú törpefürkészek
- nemzetség: Telenomus
- faj: Telenomus truncatus
- rend: Hymenoptera - Hártyásszárnyúak
- család: Scelionidae - élespotrohú törpefürkészek
- nemzetség: Trissolcus
- faj: Trissolcus japonicus - szamurájdarázs
- rend: Hymenoptera - Hártyásszárnyúak
- család: Scelionidae - élespotrohú törpefürkészek
- nemzetség: Trissolcus
- faj: Trissolcus colemani