Meganephria

Ronkay László megjegyzése: "eléggé elszórtak az állományai, nagyjából a régi Dioszeghyana schmidtii elterjedési adataira fednek rá. Azért a "régi" térképre, mert valamikor az ezredforduló után a schmidtii elkezdett szétterjedni, és jelenlegi areája sokkal nagyobb, mint amit 20 évvel ezelőtt tudtunk. De annakidején az alföldi nagyobb tölgyes állományokhoz kötődött és ez igaz a bimaculosa-ra is. Ahol a nagy pusztai tölgyesek és kocsányos tölgyesek megmaradtak, ott vélhetőleg mindenütt van bimaculosa is, csak meg kell(ene) találni őket. Márpedig az állat tényleg szilekhez kötődik és szil ezekben az erdőkben mindenütt megvan elegyfaként. Érdekes módon néhány helyen megtelepedett az üzemi őszibarackosokban is, hogy miért jó neki az őszibarack, azt egyelőre senki nem tudja. Az Alföldön főként fénycsapdák fogták meg, Kunfehértótól Tarhosig, illetve a hortobágyi és nyírségi erdőkben pedig a korábbi lepkészidők expedíciói és a Nemzeti Park-állapotfelmérések során került elő, de sehol sem volt gyakori; nagyobb egyedszámban a sziklaerdők bokros szileseiben (és a Mediterráneumban) honos." Baranyi Tamás megjegyzése: "Az Ohati-erdőből van régi, szakirodalmi adata."