Nagy Sándor m&m találatai

Ez az aloldal rövidesen megszűnik. Megújult változatát itt találjátok . Az új oldalakról útmutatónkban olvashattok.

4. oldal (91 - 120 / 215)

format_list_bulleted
  • Határozva: Faj: poroshátú gilisztalégy - Pollenia rudis
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/4 Halott nőstény poroshátú gilisztalégy (Pollenia rudis), az Entomophthora muscae nevű élősködő gomba áldozata Amikor ezt a legyet fotóztam, találtam egy ugyanilyent kb. 1 méterrel is odébb a falon. Azt ugyanilyen méhecskeszerűvé tették azok a gombaövek, melyek a szelvényhatároknál nőttek ki a potrohánál. Az is olyan életszerűen kapaszkodott a falba, mint ez, és ugyanennyire halott is volt. ----------------- A poroshátú gilisztalégy különböző földigiliszta fajok parazitoidja. A nőstény nedves földre tojja lárváit, kb. fél tucatot egy egy helyre. A lárva a talajréseken behatol a földbe, és szerencsés esetben 3 napon belül rátalál egy földi gilisztára, melybe behatol. Ha nem, akkor elpusztul. Egy gilisztát több lárva is parazitálhat. A kifejlett lárva kibújik a gilisztából, és a földben bábozódik be. A felnőtt legyek maguk is gyakran esnek áldozatul parazitának, nevezetesen az Entomophthora muscae nevű gombának. Forrás: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Pollenia_rudis" rel="nofollow">en.wikipedia.org/wiki/Pollenia_rudis</a>
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-11-01
  • Leírás:
    1/4 Halott nőstény poroshátú gilisztalégy (Pollenia rudis), az Entomophthora muscae nevű élősködő gomba áldozata Amikor ezt a legyet fotóztam, találtam egy ugyanilyent kb. 1 méterrel is odébb a falon. Azt ugyanilyen méhecskeszerűvé tették azok a gombaövek, melyek a szelvényhatároknál nőttek ki a potrohánál. Az is olyan életszerűen kapaszkodott a falba, mint ez, és ugyanennyire halott is volt. ----------------- A poroshátú gilisztalégy különböző földigiliszta fajok parazitoidja. A nőstény nedves földre tojja lárváit, kb. fél tucatot egy egy helyre. A lárva a talajréseken behatol a földbe, és szerencsés esetben 3 napon belül rátalál egy földi gilisztára, melybe behatol. Ha nem, akkor elpusztul. Egy gilisztát több lárva is parazitálhat. A kifejlett lárva kibújik a gilisztából, és a földben bábozódik be. A felnőtt legyek maguk is gyakran esnek áldozatul parazitának, nevezetesen az Entomophthora muscae nevű gombának. Forrás: en.wikipedia.org/wiki/Pollenia_rudis
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: poroshátú gilisztalégy - Pollenia rudis
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: poroshátú gilisztalégy - Pollenia rudis
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/2 Nőstény poroshátú gilisztalégy (Pollenia rudis) nagy csalánon (Urtica dioica) A poroshátú gilisztalégy különböző földigiliszta fajok parazitoidja. A nőstény nedves földre tojja lárváit, kb. fél tucatot egy egy helyre. A lárva a talajréseken behatol a földbe, és szerencsés esetben 3 napon belül rátalál egy földi gilisztára, melybe behatol. Ha nem, akkor elpusztul. Egy gilisztát több lárva is parazitálhat. A kifejlett lárva kibújik a gilisztából, és a földben bábozódik be. A felnőtt legyek maguk is gyakran esnek áldozatul parazitának, nevezetesen az Entomophthora muscae nevű gombának. Forrás: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Pollenia_rudis" rel="nofollow">en.wikipedia.org/wiki/Pollenia_rudis</a>
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-10-31
  • Leírás:
    1/2 Nőstény poroshátú gilisztalégy (Pollenia rudis) nagy csalánon (Urtica dioica) A poroshátú gilisztalégy különböző földigiliszta fajok parazitoidja. A nőstény nedves földre tojja lárváit, kb. fél tucatot egy egy helyre. A lárva a talajréseken behatol a földbe, és szerencsés esetben 3 napon belül rátalál egy földi gilisztára, melybe behatol. Ha nem, akkor elpusztul. Egy gilisztát több lárva is parazitálhat. A kifejlett lárva kibújik a gilisztából, és a földben bábozódik be. A felnőtt legyek maguk is gyakran esnek áldozatul parazitának, nevezetesen az Entomophthora muscae nevű gombának. Forrás: en.wikipedia.org/wiki/Pollenia_rudis
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: poroshátú gilisztalégy - Pollenia rudis
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-10-28
  • Leírás:
    1/1 Hím gilisztalégy (Pollenia sp.) falon napozik
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Nem: Pollenia
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-10-28
  • Leírás:
    1/1 Nőstény gilisztalégy (Pollenia sp.) kerítésen napozik
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Nem: Pollenia
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: poroshátú gilisztalégy - Pollenia rudis
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/3 Poroshátú gilisztalegyek (Pollenia rudis) csoportosan napoznak egy villanyoszlopon. Legalábbis annak gondolom őket a fenti kép alapján, mely egyiküket mutatja - egy nőstényt - a 2/3 felvétel egy szűkebb kivágásában. Idén ősszel lettem figyelmes először ezekre a legyekre, melyek szabad szemmel eléggé hétköznapinak tűnnek ugyan, ám közelebbről nézve aranyos szőrzet borítja a hátukat. A Pollenia nevet nyilván azért érdemelték ki, mert a pollen - tehát a virágpor - könnyen rájuk ragad a virágokról. Gondolom, ez alapján adta a faj magyar nevét Móczár László is, akinek egyik könyvében rátaláltam. Minthogy a Pollenia fajok mindegyike különböző földigiliszták élősködője, bátorkodtam a gilisztalégy elnevezést az egész Pollenia genuszra kiterjeszteni. Maga a genusz a fémeslégyfélék (Calliphoridae) családjába tartozik. A Pollenia fajokat angolul "cluster fly"-nak, azaz klaszterlégynek hívják. Az elnevezés arra a viselkedésre utal, amit az alábbi videón is látsz: <a href="https://youtu.be/OP4yHTBZMFs" rel="nofollow">youtu.be/OP4yHTBZMFs</a> Ősz vége felé a földigilisztákból kifejlődött utolsó generáció áttelelésre készül. Behúzódik védett helyekre, épületekbe. ám ha kisüt a nap, igyekszik a szabadba, és csoportokba verődik a napfénytől felmelegedett felületeken, ahogy itt a villanyoszlopon látod. Ugyanúgy keresik egymás közelségét, ahogy a harlekinkaticák. (Törökbálint, 2016.10.28.) 3/3 Poroshátú gilisztalegyek (Pollenia rudis) csoportosan napoznak egy villanyoszlopon A fókuszban lévő mindkét légy hím.
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-10-28
  • Leírás:
    1/3 Poroshátú gilisztalegyek (Pollenia rudis) csoportosan napoznak egy villanyoszlopon. Legalábbis annak gondolom őket a fenti kép alapján, mely egyiküket mutatja - egy nőstényt - a 2/3 felvétel egy szűkebb kivágásában. Idén ősszel lettem figyelmes először ezekre a legyekre, melyek szabad szemmel eléggé hétköznapinak tűnnek ugyan, ám közelebbről nézve aranyos szőrzet borítja a hátukat. A Pollenia nevet nyilván azért érdemelték ki, mert a pollen - tehát a virágpor - könnyen rájuk ragad a virágokról. Gondolom, ez alapján adta a faj magyar nevét Móczár László is, akinek egyik könyvében rátaláltam. Minthogy a Pollenia fajok mindegyike különböző földigiliszták élősködője, bátorkodtam a gilisztalégy elnevezést az egész Pollenia genuszra kiterjeszteni. Maga a genusz a fémeslégyfélék (Calliphoridae) családjába tartozik. A Pollenia fajokat angolul "cluster fly"-nak, azaz klaszterlégynek hívják. Az elnevezés arra a viselkedésre utal, amit az alábbi videón is látsz: youtu.be/OP4yHTBZMFs Ősz vége felé a földigilisztákból kifejlődött utolsó generáció áttelelésre készül. Behúzódik védett helyekre, épületekbe. ám ha kisüt a nap, igyekszik a szabadba, és csoportokba verődik a napfénytől felmelegedett felületeken, ahogy itt a villanyoszlopon látod. Ugyanúgy keresik egymás közelségét, ahogy a harlekinkaticák. (Törökbálint, 2016.10.28.) 3/3 Poroshátú gilisztalegyek (Pollenia rudis) csoportosan napoznak egy villanyoszlopon A fókuszban lévő mindkét légy hím.
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: poroshátú gilisztalégy - Pollenia rudis
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: Dryomyia circinans
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/2 Tölgygubacs - cserlevél gubacsszúnyog műve - Dryomyia circinnans Meghatározás: Nagy Zoltán A kibúvónyílások a levél fonákán. (Törökbálint, 2017.02.28.)
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Zoltán
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2017-02-28
  • Leírás:
    1/2 Tölgygubacs - cserlevél gubacsszúnyog műve - Dryomyia circinnans Meghatározás: Nagy Zoltán A kibúvónyílások a levél fonákán. (Törökbálint, 2017.02.28.)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: Dryomyia circinans
  • Határozta: Nagy Zoltán
Találat more_vert
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-10-19
  • Leírás:
    Gubacsszúnyog (Craneiobia corni) veresgyűrűn (Cornus sanguinea)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: Craneiobia corni
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: Dryomyia circinans
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Gubacsos tölgylevél - Cserlevél gubacslégy (Dryomyia circinnans) műve 1/2 Meghatározás: Péter Farkas és Mariann Csepelényi At első kép a levél színéről készült, a másik ugyanannak a levélnek a fonákáról (Törökbálint, 2016.11.03.)
  • Határozta / jóváhagyta: Péter Farkas, Mariann Csepelényi
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-11-03
  • Leírás:
    Gubacsos tölgylevél - Cserlevél gubacslégy (Dryomyia circinnans) műve 1/2 Meghatározás: Péter Farkas és Mariann Csepelényi At első kép a levél színéről készült, a másik ugyanannak a levélnek a fonákáról (Törökbálint, 2016.11.03.)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: Dryomyia circinans
  • Határozta: Péter Farkas, Mariann Csepelényi
Találat more_vert
close
Találat more_vert
  • Határozva: Család: árvaszúnyogok - Chironomidae
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/5 Gubacsdarázs (Cynips quercusfolii) gubacsai nőstény árvaszúnyoggal (Chironomidae) tölgylevélen 2/5 Gubacsdarázs (Cynips quercusfolii) gubacsai nőstény árvaszúnyoggal (Chironomidae) tölgylevélen Bármilyen furcsa is, valószínűleg mindkét gubacsot ugyanaz a darázsfaj hozta létre, csak a kis rücskösben élő lárva valamikor elpusztult - például azért, mert valamilyen parazitoid végzett vele. ------------- <a href="https://www.facebook.com/groups/rovarokpokok/permalink/1814104488804753/" rel="nofollow">www.facebook.com/groups/rovarokpokok/permalink/1814104488...</a> <a href="https://www.facebook.com/groups/rovarokpokok/permalink/1821606041387931/" rel="nofollow">www.facebook.com/groups/rovarokpokok/permalink/1821606041...</a> 5/5 Gubacsdarázs (Cynips quercusfolii) gubacsai nőstény árvaszúnyoggal (Chironomidae) tölgylevélen Épp gubacsokat fotóztam a Huszonnégyökrösön, amikor az egyik tövében észrevettem ezt a szép szivárványos, selyemfényű árvaszúnyogot. Elég jól tűrte a fotózást, de azért lassan megpróbált eloldalogni. Tett egy gyenge kísérletet arra, hogy elvelocipédezzen a két gubacson, de nem számolt a nagy gördülési ellenállással. Így végül egyszerűen csak elrepült, de azt már nem mutatom. (Budaörs, 2016.10.22.)
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-10-22
  • Leírás:
    1/5 Gubacsdarázs (Cynips quercusfolii) gubacsai nőstény árvaszúnyoggal (Chironomidae) tölgylevélen 2/5 Gubacsdarázs (Cynips quercusfolii) gubacsai nőstény árvaszúnyoggal (Chironomidae) tölgylevélen Bármilyen furcsa is, valószínűleg mindkét gubacsot ugyanaz a darázsfaj hozta létre, csak a kis rücskösben élő lárva valamikor elpusztult - például azért, mert valamilyen parazitoid végzett vele. ------------- www.facebook.com/groups/rovarokpokok/permalink/1814104488... www.facebook.com/groups/rovarokpokok/permalink/1821606041... 5/5 Gubacsdarázs (Cynips quercusfolii) gubacsai nőstény árvaszúnyoggal (Chironomidae) tölgylevélen Épp gubacsokat fotóztam a Huszonnégyökrösön, amikor az egyik tövében észrevettem ezt a szép szivárványos, selyemfényű árvaszúnyogot. Elég jól tűrte a fotózást, de azért lassan megpróbált eloldalogni. Tett egy gyenge kísérletet arra, hogy elvelocipédezzen a két gubacson, de nem számolt a nagy gördülési ellenállással. Így végül egyszerűen csak elrepült, de azt már nem mutatom. (Budaörs, 2016.10.22.)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Család: árvaszúnyogok - Chironomidae
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: ló-kullancslégy - Hippobosca equina
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Ló-kullancslégy (Hippobosca equina) 1/3 Ló-kullancslégy Mostanában többször is támadt rám ló-kullancslégy (Hippobosca equina) a törökbálinti erdőben, ami valószínűleg az erdei lovaglásnak köszönhető. Ez a példány kétszer is rám támadt. Amikor először a nyakamba szállt, rögtön elkaptam, hogy lefotózzam, ill. hogy elkészítsem az alábbi helyen található videót: <a href="https://www.youtube.com/watch?v=XeBApLIQJt4" rel="nofollow">www.youtube.com/watch?v=XeBApLIQJt4</a> A videó végén szándékosan elengedtem, abban reménykedve, hogy nem repül el rögtön. Sajnos, nem így történt. Így csak azt tudom demonstrálni, hogy ez a faj megtartja a szárnyát akkor is, amikor már birtokba vette gazdáját - az adott esetben engem -, melyen egy jókora tetű módjára tervezi eltölteni életét. [Legalábbis a jóval kisebb szarvas-kullancslégynek (Lipoptena cervi) ez a terve, mert mi másért dobná el szárnyait, mihelyt azt hiszi, hogy révbe ért. Lásd ezt a videómat: <a href="https://youtu.be/UC9DStufuQI" rel="nofollow">youtu.be/UC9DStufuQI</a> ] Nos, miután a ló-kullancslégy meglógott, egy percen belül újabb támadás ért. Az a tippem, hogy ugyanaz a légy volt annál is inkább, mert miután ismét elkaptam, és bedobozoltam, újabb légy már nem jött rám. ------------- Kullancslegyekről az angol Wikipediában: Ló-kullancslégy: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Hippobosca_equina" rel="nofollow">en.wikipedia.org/wiki/Hippobosca_equina</a> Szarvas-kullancslégy: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Lipoptena_cervi" rel="nofollow">en.wikipedia.org/wiki/Lipoptena_cervi</a> (Törökbálint, 2017.09.0‎4.)
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2017-09-04
  • Leírás:
    Ló-kullancslégy (Hippobosca equina) 1/3 Ló-kullancslégy Mostanában többször is támadt rám ló-kullancslégy (Hippobosca equina) a törökbálinti erdőben, ami valószínűleg az erdei lovaglásnak köszönhető. Ez a példány kétszer is rám támadt. Amikor először a nyakamba szállt, rögtön elkaptam, hogy lefotózzam, ill. hogy elkészítsem az alábbi helyen található videót: www.youtube.com/watch?v=XeBApLIQJt4 A videó végén szándékosan elengedtem, abban reménykedve, hogy nem repül el rögtön. Sajnos, nem így történt. Így csak azt tudom demonstrálni, hogy ez a faj megtartja a szárnyát akkor is, amikor már birtokba vette gazdáját - az adott esetben engem -, melyen egy jókora tetű módjára tervezi eltölteni életét. [Legalábbis a jóval kisebb szarvas-kullancslégynek (Lipoptena cervi) ez a terve, mert mi másért dobná el szárnyait, mihelyt azt hiszi, hogy révbe ért. Lásd ezt a videómat: youtu.be/UC9DStufuQI ] Nos, miután a ló-kullancslégy meglógott, egy percen belül újabb támadás ért. Az a tippem, hogy ugyanaz a légy volt annál is inkább, mert miután ismét elkaptam, és bedobozoltam, újabb légy már nem jött rám. ------------- Kullancslegyekről az angol Wikipediában: Ló-kullancslégy: en.wikipedia.org/wiki/Hippobosca_equina Szarvas-kullancslégy: en.wikipedia.org/wiki/Lipoptena_cervi (Törökbálint, 2017.09.0‎4.)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: ló-kullancslégy - Hippobosca equina
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
close
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: szarvas-kullancslégy - Lipoptena cervi
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/1 Szarvas-kullancslégy (Lipoptena cervi) A változatosság kedvéért ez a pár milliméteres jószág is a bal fülembe próbált berepülni, de a fülszőrzetem (a) résen volt. Miután kikaptam a fülkagylómból, egy darabig három ujjam közé szorítva tartottam, majd ráeresztettem egy levélre. Ez nem hajította el a szárnyait, de sokáig nem repült el, hanem csak szaladozott. Azóta, gondolom, már egy őz vérét szívja valahol, miközben társait traktálja megmenekülése történetével. (Törökbálint, 2016.10.16.)
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-10-16
  • Leírás:
    1/1 Szarvas-kullancslégy (Lipoptena cervi) A változatosság kedvéért ez a pár milliméteres jószág is a bal fülembe próbált berepülni, de a fülszőrzetem (a) résen volt. Miután kikaptam a fülkagylómból, egy darabig három ujjam közé szorítva tartottam, majd ráeresztettem egy levélre. Ez nem hajította el a szárnyait, de sokáig nem repült el, hanem csak szaladozott. Azóta, gondolom, már egy őz vérét szívja valahol, miközben társait traktálja megmenekülése történetével. (Törökbálint, 2016.10.16.)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: szarvas-kullancslégy - Lipoptena cervi
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
close
Találat more_vert
  • Határozva: Család: zengőlegyek - Syrphidae
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Zengőlégy lárvája? - Eupeodes faj? 1/2 Az itt bemutatott képek közül az elsőt, az életlenebbiket, azon melegében feltettem egy rovaros csoportban, amikor több mint 2 éve lekaptam. Most, kihasználva, hogy Sándor Tóth, a legnevesebb hazai zengőlégy-szakértő is elérhető közelségben van, futok még egy kört. Kis módosítással idézem az eredeti szövegemet: Mostanában minden rovart, ami kedvenc jukkám környékén előfordul, hajlamos vagyok a levéltetvek szempontjából nézni. Itt van például ez a kaukázusinefelejcs-levél a jukka tőszomszédságából. A hangya nyilván (?) a tetveket védi a környéken. De mit keres itt ez a kukac? Hernyónak túl tömzsi. A hangya nem mozdul ugyan rá, ahogy a fürgekarolópókokra szokott, de hát a katicalárvákkal sem törődik. Viszont ott az a kis sötét piszok a kukac jobb vége alatt, mely nagyobb nagyításban egy széttrancsírozott tetűnek bizonyul. Lehet, hogy ez a kukac is tetűvadász? Sajnos addig fogdostam a levelet, hogy jobb képet tudjak készíteni róla a homályban, hogy a kukac lepottyant, és eltűnt a növényzet között. Remélem, nem ez volt a fajának utolsó képviselője. Pláne, ha tényleg tetűvadász. (Törökbálint, 2015.06.27.)
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2015-05-27
  • Leírás:
    Zengőlégy lárvája? - Eupeodes faj? 1/2 Az itt bemutatott képek közül az elsőt, az életlenebbiket, azon melegében feltettem egy rovaros csoportban, amikor több mint 2 éve lekaptam. Most, kihasználva, hogy Sándor Tóth, a legnevesebb hazai zengőlégy-szakértő is elérhető közelségben van, futok még egy kört. Kis módosítással idézem az eredeti szövegemet: Mostanában minden rovart, ami kedvenc jukkám környékén előfordul, hajlamos vagyok a levéltetvek szempontjából nézni. Itt van például ez a kaukázusinefelejcs-levél a jukka tőszomszédságából. A hangya nyilván (?) a tetveket védi a környéken. De mit keres itt ez a kukac? Hernyónak túl tömzsi. A hangya nem mozdul ugyan rá, ahogy a fürgekarolópókokra szokott, de hát a katicalárvákkal sem törődik. Viszont ott az a kis sötét piszok a kukac jobb vége alatt, mely nagyobb nagyításban egy széttrancsírozott tetűnek bizonyul. Lehet, hogy ez a kukac is tetűvadász? Sajnos addig fogdostam a levelet, hogy jobb képet tudjak készíteni róla a homályban, hogy a kukac lepottyant, és eltűnt a növényzet között. Remélem, nem ez volt a fajának utolsó képviselője. Pláne, ha tényleg tetűvadász. (Törökbálint, 2015.06.27.)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Család: zengőlegyek - Syrphidae
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: gyakori nagyhomlokúlégy - Scaeva pyrastri
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Görbefoltos zengőlégy (Scaeva pyrastri) hím borostyánon 4/7 Figyeld az összetett szemeket! Teljesen összeérnek a homlokán - olyan, mintha parókát viselne, középen elválasztva. A hímek már csak ilyenek!
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2017-11-01
  • Leírás:
    Görbefoltos zengőlégy (Scaeva pyrastri) hím borostyánon 4/7 Figyeld az összetett szemeket! Teljesen összeérnek a homlokán - olyan, mintha parókát viselne, középen elválasztva. A hímek már csak ilyenek!
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: gyakori nagyhomlokúlégy - Scaeva pyrastri
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2017-10-14
  • Leírás:
    Görbefoltos zengőlégy (Scaeva pyrastri) nőstény 2/8 Figyeld, milyen tágas hely van az összetett szemek közt. Ez a nőstények ismertető jegye.
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: gyakori nagyhomlokúlégy - Scaeva pyrastri
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: méhszerű gyapjaslégy - Mallota cimbiciformis
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Mallota cimbiciformis, zengőlegyek (Syrphidae) 1/5 Ezt a zengőlégyfélét napokig láttam egy minipocsolyánál, melyet úgy védett, mintha az övé lett volna. -------------- Eredeti meghatározás: Menno Reemer <a href="https://www.facebook.com/groups/133927003344924/permalink/873476719389945/" rel="nofollow">www.facebook.com/groups/133927003344924/permalink/8734767...</a>
  • Határozta / jóváhagyta: Menno Reemer
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: ékfoltos zengőlégy - Episyrphus balteatus
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: A lárva olyan, mint egy apró meztelencsiga, melynek a "rossz végén" van a szarva. A fenekén (jobbra) az a kinövés a légzőkészülékéhez tartozik: afféle "kipufogócső". Erről a példányról van egy rövidke videóm is: <a href="https://youtu.be/v0dneZAuOQ8" rel="nofollow">youtu.be/v0dneZAuOQ8</a>
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2017-09-16
  • Leírás:
    A lárva olyan, mint egy apró meztelencsiga, melynek a "rossz végén" van a szarva. A fenekén (jobbra) az a kinövés a légzőkészülékéhez tartozik: afféle "kipufogócső". Erről a példányról van egy rövidke videóm is: youtu.be/v0dneZAuOQ8
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: ékfoltos zengőlégy - Episyrphus balteatus
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: ékfoltos zengőlégy - Episyrphus balteatus
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Ha ismered a veronikát, gondolhatod, hogy nem egy nagy zengőlégyről van szó. Nem nagy, de csinos. És nemcsak csinos, de hasznos is. A felnőttek beporozzák a virágokat, a lárvák pedig pusztítják a levéltetveket. Ha jól sejtem, az évnek e korai szakaszában (március 19) nem véletlen, hogy nőstényt sikerült lefotóznom, minthogy a német Wikipedia szerint a megtermékenyített nőstények telelnek át, (ugyanúgy, ahogy a lódarázs és rokonsága esetében tapasztalható): <a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Hainschwebfliege#Lebensweise" rel="nofollow">de.wikipedia.org/wiki/Hainschwebfliege#Lebensweise</a> Kizárt dolog, hogy ezeknek ilyen korán már felnőtt utódai legyenek. Nemcsak az idő rövidsége jelent korlátot, hanem az is, hogy a levéltetűn élő lárváknak felkopna az álluk, hiszen nincs mit enniük még.
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2015-03-19
  • Leírás:
    Ha ismered a veronikát, gondolhatod, hogy nem egy nagy zengőlégyről van szó. Nem nagy, de csinos. És nemcsak csinos, de hasznos is. A felnőttek beporozzák a virágokat, a lárvák pedig pusztítják a levéltetveket. Ha jól sejtem, az évnek e korai szakaszában (március 19) nem véletlen, hogy nőstényt sikerült lefotóznom, minthogy a német Wikipedia szerint a megtermékenyített nőstények telelnek át, (ugyanúgy, ahogy a lódarázs és rokonsága esetében tapasztalható): de.wikipedia.org/wiki/Hainschwebfliege#Lebensweise Kizárt dolog, hogy ezeknek ilyen korán már felnőtt utódai legyenek. Nemcsak az idő rövidsége jelent korlátot, hanem az is, hogy a levéltetűn élő lárváknak felkopna az álluk, hiszen nincs mit enniük még.
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: ékfoltos zengőlégy - Episyrphus balteatus
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: tarka gyapjaslégy - Mallota fuciformis
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Tarka gyapjaslégy (Mallota fuciformis) No1 1/3 Meghatározás: Gerard Pennards, megerősítés: Tóth Sándor. Ha megfigyeled a tépett szárnyak szélét, láthatod, hogy két különböző példányt sikerült lefotóznom egy nagy, virágzó babérmeggy bokron. Nyilvánvaló az is, hogy egy légyszárny sérülékeny repítő eszköz, melyet nem többéves használatra fejlesztett ki az evolúció. (Törökbálint, 2017.05.07.)
  • Határozta / jóváhagyta: Gerard Pennards, megerősítés: Tóth Sándor
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2017-05-07
  • Leírás:
    Tarka gyapjaslégy (Mallota fuciformis) No1 1/3 Meghatározás: Gerard Pennards, megerősítés: Tóth Sándor. Ha megfigyeled a tépett szárnyak szélét, láthatod, hogy két különböző példányt sikerült lefotóznom egy nagy, virágzó babérmeggy bokron. Nyilvánvaló az is, hogy egy légyszárny sérülékeny repítő eszköz, melyet nem többéves használatra fejlesztett ki az evolúció. (Törökbálint, 2017.05.07.)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: tarka gyapjaslégy - Mallota fuciformis
  • Határozta: Gerard Pennards, megerősítés: Tóth Sándor
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: zizegő comboslégy - Syritta pipiens
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Még sohasem tudtam ilyen éles képet készíteni egy szitáló zengőlégyről (természetesen ezt is véletlenül). Másrészt viszont ez az egyetlen képem róla, mert mihelyt leszállt, meglöktem a virágot, és már el is repült.
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2015-08-07
  • Leírás:
    Még sohasem tudtam ilyen éles képet készíteni egy szitáló zengőlégyről (természetesen ezt is véletlenül). Másrészt viszont ez az egyetlen képem róla, mert mihelyt leszállt, meglöktem a virágot, és már el is repült.
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: zizegő comboslégy - Syritta pipiens
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: hegyvidéki öveslégy - Chrysotoxum elegans
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Csinos öveslégy (Chrysotoxum elegans) nőstény, zengőlegyek (Syrphidae) Ez talán a legszebb zengőlégy, amit eddig láttam. Nem adott sok esélyt nekem: mihelyt kattintottam, már el is repült, tehát csak ez az egy képem van róla. Ez viszont véletlenül egész jól sikerült. Utólag rájöttem arra is, hogy nőstény. Ezt onnan lehet tudni, hogy nem ér össze a két összetett szem a "tarkóján".
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2015-08-26
  • Leírás:
    Csinos öveslégy (Chrysotoxum elegans) nőstény, zengőlegyek (Syrphidae) Ez talán a legszebb zengőlégy, amit eddig láttam. Nem adott sok esélyt nekem: mihelyt kattintottam, már el is repült, tehát csak ez az egy képem van róla. Ez viszont véletlenül egész jól sikerült. Utólag rájöttem arra is, hogy nőstény. Ezt onnan lehet tudni, hogy nem ér össze a két összetett szem a "tarkóján".
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: hegyvidéki öveslégy - Chrysotoxum elegans
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: fekete fenyérzengőlégy - Paragus tibialis
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/4 Hím fekete fenyérzengőlégy (Paragus tibialis) Csupafejlégynek mondanám... ...de olyan nincs a Wikipédiában. Viszont vannak benne csupaszemlégyfélék (Pipunculidae), de Tóth Sándor szerint tévedtem, mert szerinte (és ha valaki ért a zengőlegyekhez, akkor ő ért) zengőlégy (Syrphidae) ez a kis takaros, azon belül fekete fenyérzengőlégy (Paragus tibialis), mégpedig egy hím példány. (Törökbálint, 2016.10.13.)
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-10-13
  • Leírás:
    1/4 Hím fekete fenyérzengőlégy (Paragus tibialis) Csupafejlégynek mondanám... ...de olyan nincs a Wikipédiában. Viszont vannak benne csupaszemlégyfélék (Pipunculidae), de Tóth Sándor szerint tévedtem, mert szerinte (és ha valaki ért a zengőlegyekhez, akkor ő ért) zengőlégy (Syrphidae) ez a kis takaros, azon belül fekete fenyérzengőlégy (Paragus tibialis), mégpedig egy hím példány. (Törökbálint, 2016.10.13.)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: fekete fenyérzengőlégy - Paragus tibialis
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Nem: Paragus
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/1 Fenyérzengőlégy faj (Paragus sp.)apró szulákon Meghatározás: Vári Gábor és Michal Tkoč. Michal szerint vagy Paragus pecchiolii vagy Paragus bradescui. A genusz magyar nevét (fenyérzengőlégy) Sándor Tóthtól tudom. (Törökbálint, 2015.06.18.)
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2015-06-18
  • Leírás:
    1/1 Fenyérzengőlégy faj (Paragus sp.)apró szulákon Meghatározás: Vári Gábor és Michal Tkoč. Michal szerint vagy Paragus pecchiolii vagy Paragus bradescui. A genusz magyar nevét (fenyérzengőlégy) Sándor Tóthtól tudom. (Törökbálint, 2015.06.18.)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Nem: Paragus
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: feketegyűrűs hangyalégy - Microdon analis
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/3 Feketegyűrűs hangyalégy (Microdon analis) Ezt a bámulatosan méhszerű zengőlegyet Tóth Sándor, a zengőlegyek magyarországi elismert szaktekintélye feketegyűrűs hangyalégyként (Microdon analis) határozta meg. A magyar irodalomban van egy kis kavarodás: (1) Az Urania állatvilág a Sepsidae családot hívja hangyalégynek, de megemlíti hogy billegetőlégynek is szokták hívni. (2) A Wikipédia is hangyalégyféléknek nevezi a Sepsidae családot: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/L%c3%a9gyalkat%c3%baak" rel="nofollow">hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gyalkat%C3%BAak</a> (3) A Brehm remetelégyként említi a Microdon nemet a zengőlegyek családjában: <a href="http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2756.html" rel="nofollow">mek.oszk.hu/03400/03408/html/2756.html</a> Ugyanakkor a Sepsidae magyar neveként a billegetőlégyfélék elnevezést használja: <a href="http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2756.html" rel="nofollow">mek.oszk.hu/03400/03408/html/2756.html</a> ----------------------- <a href="https://www.facebook.com/NaSaAlbum/posts/1615690772083711" rel="nofollow">www.facebook.com/NaSaAlbum/posts/1615690772083711</a> Méhutánzó zengőlégy - Microdon sp. - Feketegyűrűs hangyalégy (Microdon analis) A genusz meghatározója, Patrik Katona, szerint lárváik hangyafészkekben fejlődnek, és speciális helyet foglalnak el a zengőlegyek (Syrphidae) körében. Olyannyira, hogy "egyes zengőlégy specialisták külön családnak tartják és a MIcrodontidae családba sorolják őket!" A fajt Sándor Tóth határozta meg, megerősítve Patrikot. (Törökbálint, 2016.05.16.)
  • Határozta / jóváhagyta: Tóth Sándor
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-05-16
  • Leírás:
    1/3 Feketegyűrűs hangyalégy (Microdon analis) Ezt a bámulatosan méhszerű zengőlegyet Tóth Sándor, a zengőlegyek magyarországi elismert szaktekintélye feketegyűrűs hangyalégyként (Microdon analis) határozta meg. A magyar irodalomban van egy kis kavarodás: (1) Az Urania állatvilág a Sepsidae családot hívja hangyalégynek, de megemlíti hogy billegetőlégynek is szokták hívni. (2) A Wikipédia is hangyalégyféléknek nevezi a Sepsidae családot: hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gyalkat%C3%BAak (3) A Brehm remetelégyként említi a Microdon nemet a zengőlegyek családjában: mek.oszk.hu/03400/03408/html/2756.html Ugyanakkor a Sepsidae magyar neveként a billegetőlégyfélék elnevezést használja: mek.oszk.hu/03400/03408/html/2756.html ----------------------- www.facebook.com/NaSaAlbum/posts/1615690772083711 Méhutánzó zengőlégy - Microdon sp. - Feketegyűrűs hangyalégy (Microdon analis) A genusz meghatározója, Patrik Katona, szerint lárváik hangyafészkekben fejlődnek, és speciális helyet foglalnak el a zengőlegyek (Syrphidae) körében. Olyannyira, hogy "egyes zengőlégy specialisták külön családnak tartják és a MIcrodontidae családba sorolják őket!" A fajt Sándor Tóth határozta meg, megerősítve Patrikot. (Törökbálint, 2016.05.16.)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: feketegyűrűs hangyalégy - Microdon analis
  • Határozta: Tóth Sándor
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: üvegpotrohú pihelégy - Volucella pellucens
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/1 Üveghátú pihelégy (Volucella pellucens) nőstény Ebből a nagy zengőlégyből, melyet üvegpotrohú légynek is hívnak, csak ennyit láttam magam is, illetve ennyit sem, mert nem volt időm bámészkodni: már el is repült.
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2015-07-28
  • Leírás:
    1/1 Üveghátú pihelégy (Volucella pellucens) nőstény Ebből a nagy zengőlégyből, melyet üvegpotrohú légynek is hívnak, csak ennyit láttam magam is, illetve ennyit sem, mert nem volt időm bámészkodni: már el is repült.
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: üvegpotrohú pihelégy - Volucella pellucens
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-17
  • Találat dátuma: 2016-07-19
  • Leírás:
    Kétöves pihelégy (Volucella zonaria) hímje. Nemcsak a szemek közötti távolságban különbözik a nősténytől, hanem a színében is.
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: kétöves pihelégy - Volucella zonaria
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
close
Találat more_vert

4. oldal (91 - 120 / 215)

arrow_back arrow_forward
0
favorite_border favorite
Eredeti kép Felhasználás Rendben