Fénylő vagy fénytelen fekete, feketésbarna, esetleg barnás, néha világos rajzolatú fajok. Testük legtöbbször szőrös, tüskés. Fejük általában lapos, külső szegélye néha felhajló szőrös, tüskés. Szemük nagy, nem feltűnően kiálló, kivéve a Legnotus-fajokat. 4-ízű szipókájuk hosszú és vastag, jóval túlér az elülső csípőkön. Majdnem minden Cydnidae-faj torának oldalán világosabb színű szegély fut végig. Az előmell hegyes, a lapos pajzs a szögleteinél nagyjából lekerekített háromszöghöz hasonlít. A bűzmirigyek nyílása nagy és jól látható. A lábak rövidek, a lábszárakon erőteljes tüskék és dús szőrözet van. Az elülső lábszárak késpenge, illetve ásó alakúak vagy 3-élűek, végük felé többnyire erősen kiszélesednek, és ott a legtöbb esethen megtalálható a tisztogatásra szolgáló ún. szőrkefe. A lábfejek általában 3-ízűek, a hátulsó lábfej azonban néha csak 2-ízű.
Lárváik tojás alakúak, felületük domború, pontszemeik hiányzanak. Egyes esetekben világosabb színűek, mint az ivarérett állat.
Lassú mozgású, talajlakó rovarok. Főleg meleg, száraz, homokos területeken kövek alatt és hangyabolyokban gyűjthetők. Sík területeken és dombos vidékeken egyaránt tartózkodnak. Többnyire a növények gyökerein, Boraginaceákon, főleg Echium-féléken szívogatnak, de előfordulnak virágzó bokrokon és fákon is (pl. a Canthophorus bicolor L. és az Ochetostethus nanus (opacus - szerk.) H. SCH.). Egyes fajai gazdasági kártevők, így az Aethus nigritus FABR. (Microporus nigrita - szerk.) és az Ae. flavicornis (Byrsinus flavicornis - szerk.) L. a burgonya- és gabonaföldek, a Canthophorus bicolor (Tritomegas bicolor - szerk.) L. a bogyós gyümölcsök és főzelékfélék, a Sehirus luctuosus M. R. pedig a rozs kártevőjeként léphet fel.
Az egész világon elterjedtek. A palearktikumban előforduló 20 nemet 80 faj képviseli. Faunaterületünkön 10 nem 23 faja és 5 változata ismert.
Forrás: Soós, Á. (1963): Poloskák VIII. - Heteroptera VIII.: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)