Meglehetősen egységes veretű, 11-17 mm nagyságú vízi poloskák. Megnyúlt testük hátoldala háztetőszerűen domború (), hasoldala lapos, sűrűn szőrös, s közepén éles, hosszanti taraj húzódik végig. Szemük nagy, alatta ízesülő csápjuk nagyon rövid, 4-ízű, szipókájuk erős, szintén rövid és 4-ízű. Előhátuk elülső szegélye egyszer egyenes (), másszor oldalsó szöglete csúcsban kihúzott, s a szemek hátulsó-oldalsó szegélyét körülfogja (). Pajzsocskájuk nagy, háromszög alakú. Félfedőjük clavusa és coriuma bőrnemű, membranja hártyaszerű; erezet egyiken sincs. Lábaik meglehetősen hosszúak , középső combjaik ventralis oldalán csúcsi végük előtt erős tüske, tövi végük előtt pedig erős sörte van. Hátulsó lábszáraikról és lábfejízeikről hosszú szőrök erednek.
Álló- és folyóvizekben, főleg azok partján fordulnak elő. Veszedelmes ragadozók, tógazdaságokban elszaporodva a halivadék pusztításával kártevők lehetnek.
Eddig a világ minden részéről közel 200 fajuk ismeretes; főleg Indiában és Dél-Amerikában él sok fajuk. A palearktikumban 4 nemüknek valamivel több mint 30 faja otthonos. Magyarországon csak az alábbi nem képviselői fordulnak elő.
Forrás: Soós, Á. (1963): Poloskák VIII. - Heteroptera VIII.: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)