• Lábfejük 3-ízű.
    • A szipóka igen vékony, alapíze teljes hosszában egy, a fej alsó részén levő csatornában fekszik (). A pajzs oldalszélén mindig jól látható pajzspárkány (connexivum) van, mely legtöbbször a pajzs begyéig terjed. A legtöbb ide tartozó faj háromszög alakú pajzsa túlér a potroh közepén, de egyes nemek fajain (Aelia és Stollia (Eysarcoris - szerk.)) széles, és csak közvetlenül a potroh vége előtt végződik; ennek ellenére ezeken a fajokon is a membrán legnagyobb része jól látható. A memb­rán és a szárnyfedők erezete az alapon párhuzamos, és csak utána ágazódik el (1. alcsalád : Pentatominae).
    • A nagyjából tojás alakú test teljes oldalszegélye erősen, késpengeszerűen összenyomott. A szintén késpengeszerűen összenyom ott connexivum oldalszéle messze túlér a félfedő oldalszélén. A lábszárak finoman fogazottak.
    • Az előhát oldalszélei felhajlanak, elülső szélén kis tövis látható. A lába­kon fekete foltok vannak ()
    • 3. nem: Dyroderes SPIN.
    • Az előhát oldalszélei nem hajlanak fel, elülső szélén nincsen tövis. A lábakon hiányoznak a fekete foltok.
    • A fej rövidebb, mint amilyen széles, elülső széle negyedkörív nagyságú, a szem előtt szögletesen kihúzott ()
    • 1. nem: Menaccarus A. S.
    • A fej legalább olyan bosszú, mint amilyen széles, az elülső széle félkör alakú vagy csúcsíves. A szemek a fej szélét túlhaladják ().
    • 2. nem Sciocoris FALL.
    • Az előhát oldalszélei nem késpengeszerűen Összenyomottak, hanem tompák. Az előmell elülső széle fülecske alakúan kiszélesedik.
    • Középmellükön egyszerű hosszanti barázda húzódik, de mindig borda nélkül. Az előmell elülső széle fülecskeszerűen kiszélesedik. Testük oldalt lekerekített.
    • Fejük oldalról nézve sokkal hosszabb, mint amilyen vastag. A 2. csápíz nem éri el a fej hegyét. Az előmell előrefelé erősen kiszélesedik ()
    • 4. nem: Aelia FABR.
    • Fejük oldalról nézve alig olyan hosszú, mint amilyen vastag. A 2. csápíz a fej hegyét túlhaladja. Előmellük előrefelé alig szélesedik ki ()
    • 5. nem: NeottiglossaKBY.
    • A középmellen mindig van hosszanti borda, amely azonban néha barázdában fut.
    • A bűzmirigyek nyílása nem jól látható.
    • Fémfényű kék vagy zöld, néha fekete alapszínű állatok, fehér, sárga vagy piros rajzolattal (). A szemek ülők. Az előhát oldalsó és elülső széle visszahajlik, hátulső szögletei jól láthatók. Közepes nagyságú fajok.
    • 16. nem: Eurydema LAP.
    • Fémfényű fekete fajok, sárga rajzolattal.
    • Szemük kocsányos (). Az előhát szélei nem hajlanak vissza, hátulső szögletei elmosódottak. Hosszú szárnyú, kistermetű fajok.
    • 17. nem: Bagrada STAL
    • Szemük nem kocsányos. Rövid szárnyú fajok ().
    • 18. nem: Trochiscocoris REUT.
    • A bűzmirigyek nyílása mindig világosan látható, rendszerint külön­böző alakú levezetőcsatornában fekszik. A középmellen a középső csípők előtt néha éles, kiemelkedő hosszanti ék húzódik ().
    • A potroh 2. haslemezén nincsen tövis.
    • A potroh 2. haslemezének alapján nincs dudor.
    • A melltő mindkét oldalán, az elülső csípők előtt és a szipókavályú mellett fülecskeszerű nyúlvány van ()
    • 9. nem: Staria DOHRN.
    • A melltőn nincsenek nyúlványok.
    • A bűzmirigyek nyílása nem hosszabbodott meg, hanem többé-kevésbé lekerekített, vagy fül alakú.
    • Kisebb, 5-8 mm hosszú fajok. Az előhát oldalszéle nem, vagy csak gyengén előrehúzott.
    • Pajzsuk valamivel keskenyebb, mint az előhát alapja, hegyén fehér rajzolat látszik (). A potroh alul sárgásbarna, feketén pontozva.
    • Pajzsuk feltűnően szélesebb, mint az előhát alapja, hegyén nincs vilá­gos rajzolat (). A potroh alul bronzszínű, háromrészes fekete, néha bronzszínű folttal (- Eusarcoris HAHN.)
    • 7. nem: Stollia ELL.
      Megjegyzés: Jelenlegi neve:       Eysarcoris - szerk.
    • Nagyobb, 12-16mm hosszú fajok.Az előhát oldalszélei erősen, fülecskeszerűen meghosszabbodtak ()
    • 22. nem: Pentatoma OL.
    • A bűzmirigyek nyílása barázdává hosszabbodott meg.
    • A fej boltozatos, elülső vége lefelé nyomott és hegyes ()
    • 8. nem: Rubiconia DOHRN.
    • A fej egészen vagy majdnem egészen lapos, hegye nem, vagy alig lenyomott, és többnyire lapos. A pofák sohasem hegyesek.
    • Mellükön minden csípőízület külső oldalán 1-1 fekete pont van. A connexivumokon többnyire fekete foltok lathatók.
    • A 2. csápíz nem, vagy csak alig hosszabb, mint a 3.
    • 10. nem: Peribalus M. R.
    • A 2. csápíz kétszer vagy csaknem kétszer olyan hosszú, mint a 3.
    • A test felülete nagyon gyengén, röviden szőrözött.
    • Az előhát oldalszélének elülső része éles, peremszerű. ()
    • 13. nem: Carpocoris KOL.
    • Az előhát oldalszélének elülső része nem éles, nem peremszerű, hanem lekerekített és kérges ()
    • 14. nem: Codophila M. R.
    • A test felületének szőrözete hosszú és elálló.
    • 15. nem: Dolycoris M. R.
    • A mellükön nincsenek fekete pontok. A connexivumokon soha sin­csenek fekete foltok.
    • A pajzson nincsen folt. A connexivum színe a zöldtől a barnáig változ­hat. Szipókájuk a hátulsó csípőkig ér
    • 11. nem Palomena M. R.
    • A pajzs hegyén elefántcsontszínű folt van. Az előhát oldalszéle, a corium külső szegélye és a connexivumok keskeny széle fehéres, vagy pedig a szipóka nem haladja túl a hátulsó csípőket () (= Chlorochroa Stál)
    • 12. nem: Pitedia REUT.
      Megjegyzés: Jelenlegi neve:       Chlorochroa - szerk.
    • A 2. potrohszelvény haslemezének alapján dudor látható ()
    • 19. nem: Nezara A. S.
    • A 2. potrohszelvény haslemezének közepén hosszú, előrefelé irányuló tövis van ().
    • A 2. haslemez tövise eléri a középső csípőket. A connexivum sárgás ()
    • 20. nem: Piezodorus FIEB.
    • A 2. haslemez tövise eléri az elülső csípőket. A connexivum foltjai feketék ()
    • 21. nem: Rhaphigaster LAP.
    • A szipóka erőteljes és vastag: alapíze csak alapi részével fekszik egy csatornában, amely majdnem a fej közepéig ér (). A fej széles, lapos. A szemek feltűnően nagyok, gömbszerűek. Közép­ mellükön erős, hosszanti ék húzódik, A bűzmirigyek kivezetőnyílása mindig határozott és hosszú, többnyire dudorosan ellátott csatornában helyezkedik el. Lábai erősek. A legtöbb ide tartozó faj nagyobb, erő­ teljesebb, egyszínű. Váladékuk szaga szintén különbözik a másik 2 alcsalád fajainak szagától (= Amyotinae) (2. alcsalád : Asopinae).
    • Az előhát oldalszéle éles peremű és többé-kevésbé szabálytalanul fogazott; oldalszögletei a corium alapján jóval túlérnek, hegyesek vagy fülecskeszerűek.
    • Az elülső comb végéhez közel kis tövis látható ().
    • Az előhát oldalszöglete fülecskeszerű.
    • 23. nem: Pinthaeus STAL.
    • Az előhát oldalszöglete éles, hegyes ()
    • 24. nem: Picromerus A. S.
    • Elülső combjukon nincsen tövis.
    • 2. haslemezükön a fej felé irányuló tövisszerű nyúlvány látható.
    • 26. nem: Troilus STAL
    • 2. haslemezükön nincs tövisszerű nyúlvány.
    • 2. csápízük több mint kétszer olyan hosszú, mint a 3.
    • 25. nem: Arma HHN.
    • 2. és 3. csápízük majdnem egyforma hosszú (= Rhacognatus Fieb.)
    • 27. nem: Eysarcoris HHN.
    • Az előhát oldalszéle nem peremszerű, nem éles és nem fogazott; oldalszögletei a corium alapján alig érnek túl, lekerekítettek.
    • Nagyobb, 11-14 mm hosszú állatok. Sötétbarnák, fejük, előhátuk és pajzsuk többé-kevésbé megtört középső hosszanti csíkkal. Az elő­hát oldalszélei és 1-1 folt a pajzs alapjának két oldalán sárga ().
    • 28. nem: Jalla HHN.
    • Kisebbek, 5-7 mm hosszúak. Egész testük fémfényű kék, zöld vagy lilás ()
    • 29. nem: Zicrona A. S.
    • Lábfejük 2-ízű. Az Acanthosoma haemorrhoidale L.-t kivéve közepes nagyságú, megnyúlt, hosszúkás, gyengén domború, zöldessárga, piros- sárga, márványosan fénylő poloskák. Fejük háromszög alakú, szemük golyószerű. Az előhát vállcsúcsa keskenyen lekerekített, néha tövisszerűen megnyúlt (data-species="elasmucha-ferrugata">Elasmucha ferrugata FABR.), az exocorium alapját túlhaladja (kivéve a data-species="cyphostethus-tristriatus"> FABR.-t). A pajzs vége hirtelen elkeskenyedik, és vékony, hosszú nyúlványban végződik. A hosszúkás membrán a potroh végét túlhaladja. A potroh tetőszerűen kiemelkedő haslemezein éles ék húzódik végig, amely néha a 2. csípő­ig érő tövisszerű nyúlványban végződik; ez a nyúlvány a közép­ mell fésűszerű hosszanti ékjére fekszik; utóbbi viszont a melltő elülső széléig ér. A bűzmirigy levezetőcsatornája hosszú, vékony, hátulsó szélén kiemelkedő. A lábszárak gömbölyűek (3. alcsalád : Acanthosominae).
      Megjegyzés: Jelenleg külön családot alkot:       Acanthosomatidae - szerk.
    • akt család: Acanthosomatidae
    • Fejük, előhátuk és pajzsuk feketén pontozott. Az 1. csápíz a fej szélét erősen túlhaladja.
    • Nagyobb, 15-17 mm bosszú fajok. A magas előháton elöl a fej alap­ján túlérő ék van.
    • 30. nem: Acanthosoma CURT.
    • Legfeljebb 11 mm hosszú fajok. Az előhát éke rövidebb, a fej alapját alig, vagy egyáltalában nem éri el.
    • A connexivumon nincs fekete folt. A 3. csápíz olyan hosszú, mint a 4. íz kétharmada ()
    • 31. nem: Elasmostethus FIEB.
    • A connexivumon fekete foltok vagy pontok vannak. A 3. csápíz valamivel rövidebb, vagy ugyanolyan hosszú, mint a 4. ()
    • 32. nem: Elasmucha STAL.
    • Fejük, előhátuk és pajzsuk színtelenül pontozott. Az 1. csápíz a fej szélét nem haladja túl.
    • 33. nem: Cyphostethus FIEB.