Nagy testű, barnás színű poloskák, a csápon, potrohon és a lábakon sárga-fekete mintázattal (). Csápjaik, lábaik viszonylag hosszúak. Hátoldaluk lapos, testük a hasoldalon domborodik. Csápjaik a fejen oldalt erednek. Pontszemeik vannak. A pofák a fejpajzson túlnyúlnak, hegyesek. Pajzsocskájuk közepesen fejlett, háromszögű. A félfedő hártyája dúsan erezett. Valamennyi légzőnyílásuk a potroh hasoldalán van. Lábfejeik 3-ízűek.
Lárváik az imágókhoz hasonlítanak (mint ). Potrohuk hátoldalán 2 bűzmirigy található, ezek kivezető nyílása az 5. és 6. hátlemezen van. Az 5. hátlemez elülső és hátulsó szegélye is hátrafelé ívelt. Fejük keskenyebb, mint az előhát, a pofák előrefelé meg nyúltak, a fejen túlnyúlnak. Petéik 1,5—2 mm hosszúak, tojásdadok, sárgák, rajtuk 6—7 mikropylaris nyúlvány található. Bár a nőstényeknek van tojócsövük, a petéket nem a tápnövénybe, hanem annak felületére tojják. A lárvák — többnyire az imágókkal együtt — a tápnövény (legtöbbször kutyatejfélék) alatt tartózkodnak, a fürge mozgású nagyobb lárvák és imágók messzebb is elszélednek. Az imágók jól és gyakran röpülnek.
A család rendszertani helye vitatott, egyes tulajdonságok alapján a Coreoidea, mások alapján a Lygaeoidea családsorozatba sorolják a különböző szerzők. A családnak összesen 2 nemét ismerik, Európában csak az egyik nem fajai élnek (= Stenocephalus auct.).
Forrás: Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.