A félfedők barnák, az erezet mentén világosbarna-fehér foltok vannak. A 2. csápíz olyan hosszú, mint a fej. Sötétbarna. A csápdudoron a fogacska felismerhető. A 2. csápíz vége erősen megvastagodik, olyan vastag, mint a hengeres 3. csápíz. A szem előtti dudor tompa. Az előhát pereme felhajlik, elülső széle öblös, a középső tarajok elöl nem emelkednek ki. Pajzsocskája hosszú, a széle egyenes vagy ívelt. A corium töve kiszélesedik, világos. A nőstény félfedője a 8. tergit közepéig nyúlik, a hímé túlér a potrohon. Potroha ovális, a connexivumok hátulsó szegélye világos, a hátulsó külső csücskük enyhén kiáll. A nőstény 8. paratergitjének belső széle a tövén erőteljesen ívelt. Lába sötét vörösesbarna. 6,4-7,8 mm.
Észak-Európában elterjedt, de Ausztriában, Olaszországban is fogták már. Előfordulása faunaterületünkön lehetséges. Erdeifenyőn él; életmódjáról közelebbit nem tudunk.
[crenaticollis SAHLBERG, 1848]Forrás: Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)