Az előhát hátulsó része világosbarna-sárga, világosabb, mint az elülső része, a pajzsocska vége kivilágosodik. Vörösesbarna, barnásfekete foltos állat. A tömzsi csápdudorokon csak ritkán vehető ki tisztán a fogacska, a szem előtti és szem mögötti dudorok is elmosódottak. A csáp 2. íze valamivel hosszabb, mint a 3., a közepe előtt erőteljesen megvastagodik (), töve sárgásbarna, a vége barna. Az előhát széles, domború, a peremek széle majdnem egyenes. A tarajok nagyjából párhuzamosak, a középsők előre, a szélsők hátrafelé széttartók. A pajzsocska felülete többé-kevésbé sík, rücskös, barázdált lehet. A nőstények teljes szárnyúak, szárnyuk a 8. paratergitekig nyúlik, vagy rövidszárnyúak, ilyenkor félfedőjük kétszer olyan hosszú, mint a pajzsocska. A hímek enyhén keskeny szárnyúak. Félfedőjük a tövén kiszélesedik, itt világos, a fedő erei mentén is világos foltok vannak. Potrohuk vöröses, tojásdad, a connexivumok szélei felhajlanak. A 6. és 7. connexivum hátulsó külső sarka kiáll. 8. paratergitje nagy, kerekített, belső széle világos. Lába barnássárga. 5-7 mm.
Közép-Európában elterjedt faj, faunaterületünkön többfelé találták, előkerülése Magyarországon is lehetséges. A táplálékát adó gombák nyárfán és fűzfán élnek.