Arcán gyengén kidudorodó szőrkúp van, a hím csápostora gyengén pillás, a nőstényé egyszerű. Ajaktapogatója nagy, előremeredő, szőrös, csúcsíze rövid. Állkapcsi tapogatója igen fejlett, ecsetszerű (73. ábra: B).
Elülső szárnya zömök, széles, csúcsa hegyes. Hátulsó szárnya széles, kerek, külső szegélye egyenes.
E nembe csupán néhány palearktikus faj tartozik, közülük kettőt hazánkból is kimutattak.
A lepkék éjszaka repülnek, nappal fű- vagy nádszálakhoz simulnak és szárnyukat testük köré húzzák. A mesterséges fény erősen vonzza őket. Hernyói mocsári növényeken élnek. A nem valamennyi faja mocsaras területekre jellemző. Gazdasági jelentőségük nincsen.
---Nagyobb faj, szárnyainak fesztávolsága 26 mm-nél nagyobb. Elülső szárnya világos barnásszürke. Rajzolata igen változó, egyetlen állandó eleme a sejt végén fellépő fekete pont. Az élesen megtört és fekete pontokra oszlott külső keresztsáv, valamint a tőtéren elhelyezkedő néhány fekete pont nem mindig látható. Ismeretesek teljesen fehér szárnyú példányok is. Hátulsó szárnya hófehér.
Magyarország mocsaras és lápos területein mindenütt közönséges. Hernyója a Typha latifolia és a T. angustifolia levelén él.
26—34 mm.
Repülési ideje V—VIII.
/137.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)