Feje előreálló, sima pikkelyek borítják, a pikkelyek csillogóak, zöldes vagy fémes fényűek. Szeme meglehetősen kicsi, megnyúlt tojásdad, pont- szeme nincsen. Csápja olyan hosszú, mint az elülső szárnya, vékony, sima, tőíze bunkószerű, sertesora nincs.
Ajaktapogatója igen hosszú, vékony, felgörbülő, csúcsíze jóval hosszabb, mint második íze (egyharmadával hosszabb), nyelve pikkelyezett (1. ábra : A).
Elülső szárnyának csúcsa igen hosszú, elvékonyodott. Hátulsó szárnya tűszerűén elvékonyodott, ívelt. E nem fajai a legszebb molylepkék közé sorolhatók. Mintázatukban arany, ezüst, violás, fehér, narancssárga, vakítóan csillogó rajzolati elemek (sávok, vonalak, pettyek) vannak, fejük és toruk zöldes ezüst- vagy zöldes aranyfényű pikkelyekkel díszített, csápjukat fehér gyűrűk ékesítik. Elülső szárnyukon rendszerint egy narancsszínű keresztsáv van, alapszínük sötét.
------------------------------
---Elülső szárnyának tőterében nincsenek hosszanti fehér vonalak, hanem fémes, zöldes arany csillogású pikkelyek (keresztsáv vagy mező) ; a narancsszínű keresztsáv külső, aranyszínű szegélye nem szakadt meg.
---Elülső szárnyának tőterében szélesen kiterjedt, trapéz alakú mező van, amely zöldes aranyszínű és erősen csillog. Nagy kiterjedése miatt a tőtér sötét barnásfekete alapszíne — az aranyszínű tő és a narancsszínű keresztsáv belső, aranyszínű határsávja között — keskeny keresztsávvá zsugorodott össze. A csúcstérben nincsen fehér ékfolt, de a csúcs rojtjában vékony hosszanti, ezüstszínű vonal látható. Csápjának vége fehér, előtte 2 keskeny, fehér gyűrű van. Feje és tora zöldes aranyszínben csillog.
Tápnövénye a Hierochloe australis(déli szentperje) és a Festuca arudinacea(nádképű csenkesz), amelyeken VIII., IX. aknázik.
9—11 mm.
Repülési ideje V., VI.
/7.oldal-druryella néven/
Forrás: Dr. Gozmány László (1958): Molylepkék IV. Microlepidoptera IV. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)