Félfedőjének apikalis fele feltűnően elkeskenyedik, rajzolata fekete vagy barna, éles körvonalú, s szembetűnően ellentétben van a világos alapszínnel (). Coriumának közepén a sötét foltok gyakran úgy forrnak össze, hogy cikcakkos harántsávot alkotnak. A hím 5. potroh-hátlemezének oldalsó nyelve () a szelvény közepe felé fordult, elvékonyodó és hegyes. Jobboldali paramerája () tömzsi, nyele a töve fölött kihasasodik, baloldali paramerája () egyenes, csúcsa előtt oldalt egy kis bütyök ül rajta. ♂, ♀ = 1,85 (1,62-2,09) mm.
Egész Európában elterjedt, előfordulásai azonban rendszerint lokálisak. Északon jóval gyakoribb, mint délen. Magyarországról eddig csak a Dunántúl néhány pontjáról (Kőszeg, Tapolca, Tata) ismeretes. Főként mozgó, áramló vízben fordul elő, különösen hegyipatakokban és folyókban. Példányai gyakran kisebb vízesések vagy mellékvizek betorkollása alatt gyűlnek össze. Észak-Európában tavakban is található, míg pl. a Balkán félszigeten csak hegyipatakokban él. A nem legoxigénigényesebb európai faja.
Előhátának hátulsó széle hátrafelé mindig határozottan ívelt (). Testének hátulsó fele szembetűnően elkeskenyedik, ék alakú. Coriumának sötét rajzolata éles. A hím 5. potroh-hátlemezének oldalsó nyelve és paramerái mint . ♂, ♀ = 2,20 mm.
Forrás: Soós, Á. (1963): Poloskák VIII. - Heteroptera VIII.: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)