Arca kúposán előredülled, csápostora egyszerű, ajaktapogatója hosszú, fölfelé, majd előrenyújtott, szőrös, csúcsíze jól látható, kissé már lefelé hajló. Állkapcsi tapogatója fonálszerű (112. ábra: E). Elülső szárnya hirtelenül kiszélesedő, megnyúlt, csúcsa hegyes. Hátulsó szárnya széles, megnyúlt, csúcsa kissé hegyes.
A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fény vonzza őket. Gazdaságilag közömbösek.
---A hím elülső szárnyának alapszíne világos bíborpiros, a belső kereszt- vonal egyenes, ferdén a belső szegélyre fut. A sejtben 1 apró és 1 nagy, megnyúlt folt (a vesefolt) van, a külső keresztvonal szinte kör alakúan hullámos, belülről erősen fogazott, a külső szegélytér sötétebb árnyalatú. A nőstény szárnya sötét bíborvörös, erős szürke behintéssel.
A belső keresztvonal nem látszik, a szürke szín főleg a külső és igen széles, fogazott-csipkés keresztvonal környékén lép fel. Rojtjaik szürkések (112. ábra: F).
Hátulsó szárnyuk élénk tojássárga színű, a szegélytér hullámosán határolt és feketés. Erősen hasonlít egyes sárga hátulsó szárnyú bagolylepkékre.
Magyarországon mindenütt, de főként síkvidékeken fordul elő. Tápnövényei Genista- és Cytisus-félék.
38—42 mm.
Repülési ideje V—VIII.
/240.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)