Arca lekerekített, csápja erősen kiugró ízekkel, minden ízen 2—2 pár hosszú pillával. Ajaktapogatója előrenyújtott, alul szőrös, csúcsíze rejtett vagy alig látható. Állkapcsi tapogatója fonálszerű (105. ábra: A). Elülső szárnya nagy, kiszélesedő, háromszög alakú, a belső szegélyen széles lebeny nyúlik át a hátulsó szárnyra. Hátulsó szárnya lekerekített, külső szegélyének íve lapos.
A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fényt kedvelik. Gazdaságilag közömbösek.
Elülső szárnyán az erősen zegzugos fekete keresztvonalnak a belső szegély fölött a tő felé mutató első 3 foga egyre messzebbre kerül a tőtől. Alapszíne fehérrel kevert világos olajbarna, tőtere a szárny legvilágosabb része. A sejt sötét, a vesefolt környéke világos; a legsötétebb a keresztvonal előtt fekvő szabálytalan alakú mező, amelyben az erek fehéresek, főként a külső szegélytéren. A mintázat ereje és a színezet árnyalata igen változó. Rojtja világos sárgásfehér, az érközökben sötét csíkok keresztezik. A hím hátulsó szárnya barnásfehér, a nőstényé szürkésbarna. Sötét keresztsávja élesen fogazott, de elmosódott és ívben hajlott, rojtja fehéres (105. ábra: G).
Magyarországon mindenütt előfordul, de a déli országrészekben már ritka, ott a következő faj váltja fel(Cynaeda gigantea).
Tápnövényei Echium-félék.
24—30 mm
Repülési ideje VI— IX. eleje
/217.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)