Arca kúposán előredülled, csápostora egyszerű, gyengén pillás, a csáp igen hosszú. Ajaktapogatója előre mutató, vaskos, zömök, szőrös, csúcsíze azonban már lefelé hajlik. Állkapcsi tapogatója fonálszerű (119. ábra: C).
Elülső szárnya megnyúlt, kiszélesedő, felső szegélye erősen homorú, csúcsa meggörbült, kihúzott, hegyes.
Hátulsó szárnya megnyúlt tojásdad, csúcsa kihúzott, hegyes.
A nembe csak 1 faj tartozik, ez hazánkban is előfordul. A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fény vonzza őket. Gazdaságilag közömbösek.
— — Elülső szárnya csillogó szalmasárga. Felső szegélyének keskeny hosszanti csíkja, a széles külső szegély, és főként az erek rozsdavörösek. A kör- és a vesefolt négyszögletes, viszonylagosan kicsi, a külső kereszt- sáv szakadozott, íve meglehetősen egyenletes, belső része megtört. Rojtjának tővonala fekete, a rojt fehér. Hátulsó szárnya majdnem áttetsző fehérespiros, csupán külső szegélyének igen keskeny csíkja sötét. A rojt tővonala rövid, feketés, rojtja fehér (119. ábra: D).
Ázsia és Afrika trópusi vidékein, valamint Dél-Európában elterjedt faj, azonban Angliában is előfordul. Magyarországon Szikrán (Kecskemét mellett) és Vörsön gyűjtötték. Tápnövényei franciaországi adatok alapján a Linaria spurium és az Antirrhinum latifolium(kerti oroszlánszáj).
20—22 mm.
Repülési ideje VIII., IX .
/259.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)