Leírás
A homlok nyúlványa elöl lekerekített, nem hosszabb, mint amilyen magas (44. ábra: I). A combok megvastagodott része általában sötét színű, 1,5-szer olyan vastag, mint a vékony tövi szakasza. Kis termetű barnássárga faj (43. ábra). Feje nyújtott, összetett szemei gömbszerűen kiállnak. Az első 3 csápíz csúcsa és a 4. íz feketésbarna, vagy legalábbis sötétebb színezetű. Előháta enyhén domború. Combjai erősek, a 2. és 3. lábfejíz sötétbarna. A félfedők hosszúak, végük lekerekített. A pászta csúcsa halvány, a fedő csúcsa sötétbarna. A hártya erei közt hosszú, határozott körvonalú barna foltok vannak. 5,8-6,8 mm.
A Földközi-tenger vidékén gyakoribb, de Skandináviáig felhatol. Magyarországon gyakori, főként hegy- és dombvidékeinken fordul elő. Száraz, gyakran homokos területek lakója, tápnövénye a komlós lucerna (Medicago lupulina). Kifejletten telel át, nyár elején petézik. Az új nemzedék nyár végén jelenik meg - hegymászó szúnyogpoloska
montivagus (MEYER-DÜR, 1841)
A Földközi-tenger vidékén gyakoribb, de Skandináviáig felhatol. Magyarországon gyakori, főként hegy- és dombvidékeinken fordul elő. Száraz, gyakran homokos területek lakója, tápnövénye a komlós lucerna (Medicago lupulina). Kifejletten telel át, nyár elején petézik. Az új nemzedék nyár végén jelenik meg - hegymászó szúnyogpoloska
montivagus (MEYER-DÜR, 1841)
Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.
