Arca kúposan előre dülled, csápostora olyan hosszú, mint az elülső szárnya, egyszerű, ajaktapogatója előre mutató, szőrös, széles, csúcsíze rejtett. Állkapcsi tapogatója fonálszerű (118. ábra: B).
Elülső szárnya megnyúlt, kiszélesedő, háromszög alakú.
Hátulsó szárnya kerek, csúcsa alig látható. Erezete teljesen egyezik a Pyrausta- fajokéval.
A lepkék éjszaka repülnek,; a mesterséges fény vonzza őket. Gazdasági jelentőségük nincsen.
--- Elülső szárnya rozsdabarna, mintázata sötétbarnás. A belső keresztvonal ferde, kétszer megtörve fut a belső szegélyre, a külső igen mélyen és kiugróan hullámos, majd az éles, fehér és nagy vesefolt alá kanyarodva megtörik, és meredeken a belső szegélyre fut; kívül világossárgás. Rojtja sárgásbarna, 2 világos választóvonallal.
Hátulsó szárnyának csúcsa kissé kiugrik, színe sárgás barnásszürke, a 2 vékony, barnás keresztvonal nagyon homályos. A szegélytér kissé sötétebb a tőtérnél, a rojt tővonala éles, feketés, rojtja sárgásszürke (118. ábra: A).
Magyarországon mindenütt előfordul, főként nedves területeken. Tápláléka növényi törmelék.
21—23 mm.
Repülési ideje VI-—VIII.
/257.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)