Jellegek: Közepesen nagy (♂ 15-19 mm, ♀ 21-27 mm), zöldes alapszínű (néha szürke v. barna esetleg rózsaszínű) sáska. A szárnyak jól fejlettek, a hímnél a térden túlérnek, a nősténynél csak kb. a térdig érnek. Az elülső szárnyon a mediális mező széles és szabályosan erezett (létrafokszerű mintázat), a mediális mező végződésénél egy feltűnő fehéres folt (stigma) van. A nőstény szárnyán gyakran egy fehér csík húzódik végig. A térd barnásfekete, a lábszár sárgáspiros. A torpajzs oldalélei enyhén íveltek és egy feltűnő fehér vonal szegélyezi őket. A hím potrohvége gyakran narancsvörös. Hasonló faj: A többi Stenobothrus faj. Imágó: jún. – okt. Hang: Csak napos időben énekel. Hangja közepesen erős (5-8 méterre hallatszik), nagyon jellegzetes, hullámzóan erősödő és halkuló cirpelés, mely 10-25 másodpercig tart. Élőhely és életmód: Domb- és hegyvidéki kaszálórétek, tisztások. Gyengén repül. Elterjedés: Gyakori, elterjedt faj, főleg hegy- és dombvidékeken. Fajleírás forrása