Jellegek: Törékeny testű, kisebb szöcskefaj (♂ 14-17 mm, ♀ 17-20 mm). Teste általában vöröses- vagy szürkésbarna, az elülső szárnyak hossza a hímeknél csak a torpajzs kb. fele, a nőstényeknél csak egy kis sötétbarna pikkely. A comb alsó oldala zöldes. A torpajzs szegélyén világos csík fut. A tojócső 12,5-17 mm, majdnem végig egyenes, csak a vége görbül gyengén felfelé. A hím cercusa nagyjából egyenes. Hasonló faj: Decticus verrucivorus, Roeseliana roeselii, a Platycleis fajok Imágó: júl. – okt. Hang: Este és éjjel cirpel. Halk éneke rövid (0,3-0,5 sec.) cirpelésekből áll, melyekben 4-6 kattogás ismétlődik gyorsan, a strófák 2-3 másodpercenként követik egymást. Alig hallható, ultrahangdetektorral viszont jól megfigyelhető (25 kHz). Élőhely és életmód: Sziklagyepek, cserjések, molyhos tölgyesek, bokorerdők. A magasabb gyepszintben él. Hőigényes és röpképtelen faj. Elterjedés: Főleg domb- és hegyvidékeken, pl. Mecsek, Kőszegi-hg., Dunántúli-khg., Mátra. Elég ritka faj. Fajleírás forrása