Arca lekerekített. A hím csápja erősebben, a nőstényé gyengébben, 2- sorosan szőrözött, szeme nagy. Ajaktapogatója viszonylagosan rövid és szőrös, állkapcsi tapogatója fele olyan hosszú, mint az ajaktapogató, ecsetszerű, nyelve nincsen (65. ábra: B).
Vállfedői borzasán szétálló szőrszálak. Elülső szárnya hosszú, kissé kihegyesedő.
Hátulsó szárnya szintén megnyúlt, nem szélesebb az elülső szárnynál, szegélyei lapos ívben mennek át egymásba, csúcsa tompa.
A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fényt kedvelik. Gazdaságilag közömbösek.
— — Mindkét ivar teste és szárnyai csillogó hófehérek. A hím elülső szárnyának felső szegélye alul feketés, fonákja barnás, akárcsak hátulsó szárnyának felső szegélytere. A nőstény fehér farpamacsa nagy és tömött (65. ábra: A). Igen ritkán akadnak elsötétedett, szürkés példányok is.
Közép- és dél-európai faj, Magyarországon minden mocsaras, lápos helyen előfordul. Hernyója Scirpus- és Schoenoplectus-félék szárában él.
Hímje 25—32 mm, nősténye 35—45 mm.
Repülési ideje VII., VIII.
/127.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)