- Alrend: Poloskák - Heteroptera
- Család: kéregpoloskák - Aradidae
- Alcsalád: Aradinae
- Nem: Aradus
-
- Védettség: nem védett
- Él Magyarországon.
Fejlődési szakasz: imágó
1. oldal (1 - 3 / 11)
Fejlődési szakasz: lárva
1. oldal (1 - 3 / 5)
Találatok
1. oldal (1 - 9 / 9)
| Találat dátumaarrow_downward | Szerzőswap_vert | Észlelte | Példányok száma | Képek száma | |
|---|---|---|---|---|---|
| 2020-04-18 | Nagy Zoltán | Nagy Zoltán | 1 | 3 | arrow_drop_down |
| 2020-04-18 | Nagy Zoltán | Nagy Zoltán | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2019-01-19 | Gál Kurszán | Gál Kurszán | 1 | 2 | arrow_drop_down |
| 2017-03-12 | Nagy Zoltán | Nagy Zoltán | 2 | 2 | arrow_drop_down |
| 2017-03-12 | Nagy Zoltán | Nagy Zoltán | 12 | 2 | arrow_drop_down |
| 2016-04-05 | Nagy Zoltán | Nagy Zoltán | 1 | arrow_drop_down | |
| 2016-04-05 | Nagy Zoltán | Nagy Zoltán | 1 | arrow_drop_down | |
| 2016-03-04 |
Károlyi Balázs
bkarolyi |
bKarolyi | 2 | arrow_drop_down | |
| 2016-03-04 |
Károlyi Balázs
bkarolyi |
bKarolyi | 2 | arrow_drop_down | |
Előfordulási térkép
Leírás
A hím ivarnyilásának hátulsó szegélye szőrös (), a nőstény potroha csepp alakú, a 8. paratergitek külső széle hegyesszögű (). A scutellumon hosszanti taraj húzódik. Az előhát pereme leke rekített (). Sárgásbarna, fekete foltos állat. Feje hosszú, rajta a dudorok erősek, hegyesek. 2. csápize a vége felé megvastagszik, a 4. íz valamivel hosszabb, mint a 3. Az előhát elülső, sötétebb része erősen kiemelkedik, a szélső tarajok elöl kiemelkednek, a tarajok hátrafelé széttartók. A pajzsocska szélei közepükig párhuzamosak, majd tompa törés után összetartanak. A félfedő a nőstény 6. potrohszelvényének közepén túlnyúlik, a hímé a 8. paratergiteket általában nem éri el. A connexivumok hátulsó sarkai csak enyhén állnak ki. A hím potroha ovális, 9. tergitjét lásd . Lábai barnák, rajtuk fekete foltok vannak. 6,6-11 mm.
Egész Európában elterjedt, nálunk is igen gyakori, főként az Északi középhegységben gyűjtötték, de máshol is előfordul. Tápláléka sokféle lomblevelű fa törzsén megterem, leggyakrabban bükkön, nyíren, fűzön, gyertyánon, ezenkívül nyitvatermőkön is, mint a lucfenyő, a közönséges jegenyefenyő. Eddig két gombafajról mutatták ki, hogy fogyasztja: a bükkfataplóról (Fomes fomentarius) és a szegett taplóról (Fomes marginatus). Imágói hazánkban április közepétül rajzanak, párzásuk május-júniusban történik, június-júliusban egy nemzedékük kifejlődik, s a következő nemzedék telel át - közönséges kéregpoloska
betulae (LINNÉ, 1758)
Egész Európában elterjedt, nálunk is igen gyakori, főként az Északi középhegységben gyűjtötték, de máshol is előfordul. Tápláléka sokféle lomblevelű fa törzsén megterem, leggyakrabban bükkön, nyíren, fűzön, gyertyánon, ezenkívül nyitvatermőkön is, mint a lucfenyő, a közönséges jegenyefenyő. Eddig két gombafajról mutatták ki, hogy fogyasztja: a bükkfataplóról (Fomes fomentarius) és a szegett taplóról (Fomes marginatus). Imágói hazánkban április közepétül rajzanak, párzásuk május-júniusban történik, június-júliusban egy nemzedékük kifejlődik, s a következő nemzedék telel át - közönséges kéregpoloska
betulae (LINNÉ, 1758)
Forrás: Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
Források
Magyar név:
közönséges kéregpoloska
Forrás:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
Tudományos név:
Aradus betulae
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.
- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region