---Elülső szárnyának alapszíne nem élénksárga vagy annak valam ely élénkszínű árnyalata, hanem halvány fehéres- vagy csontsárga; esetleg más színű is lehet, főleg szürke, szürkésfehér vagy barnásszürke.
--- Elülső szárnyán a külső keresztvonal ép, fogazott vagy zegzugos, de soha nem csipkés, alapszíne igen halvány fehéres vagy barnás okkersárga, esetleg sötét barnásszürke.
---Elülső szárnya sötét barnás szürke, a mintázat igen elmosódott, alig látható. A körfolt megnyúlt, a vesefolt teljes, mind a kettő sötét barnásszürke. A belső keresztvonalnak csak az alsó része látható, a külső majdnem egyenes, csupán a sejt előtt törik meg kissé. Mind a kettő halvány és elmosódott, a felső szegély sötét. Rojtja szürkés (116. ábra: C).
Hátulsó szárnya szürke; a rojt tővonala ép, rojtja szürkés.
Közép-európai faj, helyenként azonban Olaszországban és a Szovjetunió délnyugati területein is fellép. Magyarországon mindenütt előfordul, főként nedves és hűvös területekre jellemző (lápi erdők stb.). Tápnövényei a Senecio vulgaris(közönséges aggófű), a Picris hieracioides(közönséges keserűgyökér) és a Pulicaria dysenterica(mezei bolhafű)
20—22 mm.
2 nemzedéke IV., V. és VI., VII. repül.
/250.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)