---Elülső szárnyának alapszíne élénk aranysárga vagy csillogó szalmasárga.
---Elülső szárnya csillogó szalmasárga, a külső keresztsáv nem hirtelen és megtörve kanyarodik a sejt alá, hanem fokozatosan lapos ívben húzódik a belső szegélyre. A szárny áttetsző, a mintázat gyenge, elmosódott, a vesefolt fekete, félhold alakú folttá csökkent. A külső keresztvonal igen zegzugos, közepén csipkés, a külső szegélytér sötét árnyéka a szegélyt a szárny legsötétebb részévé változtatja. Rojtja fehéressárga.
Hátulsó szárnya fehéres szalmasárga, a keresztsávok körvonalai elmosódottak, zegzugosak, a külső szegélytér árnyéka gyenge,az erek végén fekete pontok ülnek. Rojtja fehéres (110. ábra: F).
Hasonlít egyes Udea-fajokhoz, legjobban az U. decrepitalis-hez(nálunk még nincs adat róla), de az Udea-fajok vesefoltja teljes és szabályosan kifejlett.
Ausztriában, Franciaországban és Dalmáciában gyűjtötték, Magyarországon Budapesten és környékén, Apostagon, a Velencei-tó és a Kisbalaton környékén, továbbá Ócsán és Bátorligeten fogták. Hűvös és nedves területek, láprétek, mocsarak egyik jellemző faja. Hernyója a Cirsium oleracea szárában él.
22—24 mm.
Repülési ideje V—VII.
/232.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)