Hátulsó lábának 2. lábfejíze teljesen vagy majdnem teljesen sötétbarna, illetve feketésbarna (); hímjének homlokgödre () igen határozott, mélyen benyúlik a szemek közé, élesen ívelt szegélyben végződik, harántléc nem osztja ketté. Sötétebb vagy világosabb barna, feje, lábai és nőstényének hasoldala sárga. Előhátának és félfedőjének színe aszerint változik, hogy világos, legtöbbször sárga harántsávjai mennyire szélesek, illetve keskenyek. Az előbbi esetben - s ez a gyakoribb - a világos szín uralkodik a sötét alapszín fölött. Coriumán a sötét példányokon 2-3, a világosakon 1-2 sötét hosszanti sáv ismerhető fel; a belső szegély mentén húzódó a legkifejezettebb és mindig felismerhető, vevésbé kifejezett a costalis szegély menti, legkevésbé tűnik szembe a kettő között levő. Erősen rovátkolt előhátán () legtöbbször 8, többnyire szabályos lefutású világos harántsáv húzódik, amelyek szélesebbek, mint sötét közeik. Az előhát oldalszögletei lekerekítettek, s középső hosszanti tarajának elülső része jól felismerhető. Félfedőjén () a rajzolat szabálytalan (innen a faj régi neve), összefüggő harántsávjai nincsenek; teljesen sima, legföljebb igen finoman pontozott, fényes. Hímjének palája () keskeny, egy sorban 27-33 oldaltövise van. Strigilje () nagyon kicsiny, háromszögbe hajló ovális, 3 egységes fésűs lemezkesorból áll. 5-6 mm.
Az egész palearktikus régióban elterjedt. Magyarországon is mindenütt található, a leggyakoribb búvárpoloska-fajunk. A legkülönbözobb típusú álló- és lassan folyó vizekben, szikesekben otthonos. Elsősorban jól átvilágított, sekély vizekben fordul elő (= hieroglyphica DUF.) - közönséges búvárpoloska