A nyárfarontó-lepke (Acossus terebra) a farontólepke-félék (Cossidae) családjába tartozó, éjszakai aktivitású faj. Elülső szárnyainak alapszíne szürkésfekete vagy barnásfekete, rajzolata fekete, a nyárfa kérgére emlékeztető. A tor alsó szegélyén fekete árnyékú fehér nyakörvet visel, amely a fő határozóbélyege. Felfedezhető nála az ivari dimorfizmus, ugyanis a hímek csápja gyengén fésűs, míg a nőstényeké fonalas, emellett a hímek szárnyfesztávolsága 55-64 mm, a nőstényeké pedig 68-85 mm. A júniusban kikelt imágók a párzást követően kizárólag nyárfa fajok (Populus sp.) kérgére rakják le csomókban álló petéiket. A hernyók a kikelést követően berágják magukat a fa törzsébe és ott fejlődnek, majd bábozódnak be (endoparaziták). A fa szélsőséges esetben (pl. nagy fertőzöttség esetén) olyan károsodást szenved, hogy elpusztul. A bábok nagy méretűek, más Cossidae fajoktól nehezen elkülöníthetőek. A gyakorlatlan szem számára könnyen összekeverhető a fűzfarontólepkével (Cossus cossus), azonban, ha kicsit jobban megfigyeljük az állatokat, könnyen megtalálhatjuk a különbségeket. Legkönnyebben a tor sajátosságai alapján különböztethető meg egymástól a két faj, ugyanis míg a Cossus cossus fej mögött részen egy fehér és egy sárga sávból álló „nyakörvet” visel, addig ez az Acossus terebra esetében hiányzik, a fej mögötti torrész egyöntetű szürke. Nyárfás erdőkben találkozhatunk vele.
Elterjedés
Európában hiányzik Angliából, Írországból, Dániából, a Benelux államokból, Svájcból és a Balkáni országokból.
Magyarországról kevés elterjedési adattal rendelkezünk, eddig csak a Vasi-hegyháton és az Őrségben figyelték meg.
Természetvédelmi helyzet
Bár a nyárfa (Populus sp.) rossz minőségű faanyag, mégis felhasználják dobozok, gyufák, illetve papír készítésére. Ezen okokból telepítik majd kivágják a vágásérett fákat, ami a faj erőteljes visszaszorulását eredményezi.
Védettség
Az IUCN Vörös Listán nem szerepel.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
---Feje szőrös, hasonló az előző neméhez(Cossus) (18. ábra: B).
A hím csápostorán a lemezek hosszan kettéhasítottak, ezért a csáp kétoldalúan fésűsnek látszik, a nőstényé hasonló, de a lemez részei rövidek és szélesek (18. ábra: C-F).
---Elülső szárnya szürke, a középtér nagy része, a tőtér és a csúcstér feketésszürke. A mintázat apró, keresztirányú vonalkák sűrű hálózatából áll, közülük csak a középteret kétoldalról határoló, továbbá a csúcstérben lefutó fekete keresztvonalak emelkednek ki. Ezeknek a vonalaknak a környéke világosszürke. Hátulsó szárnya világosszürke, hálózatos mintája igen gyenge. Feje és tora világosszürke (18. ábra: A).
Észak-Afrika kivételével az egész palearktikumból ismeretes,de igen ritka faj. Tápnövényei nyárfélék, főként a Populus tremula(rezgő nyár) törzsében él. A lepke éjszaka repül, gazdasági jelentősége nincsen.
Védett faj, természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
(Magyar Közlöny 2015/158.) 60-100 mm.
Repülési ideje VII.
/110.oldal-terebrus néven/
Forrás: Dr. Gozmány László, Szőcs József (1965): Molylepkék I. Microlepidoptera I. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)