- Alrend: Poloskák - Heteroptera
- Család: recéspoloskák - Piesmatidae
- Nem: Parapiesma
-
- Védettség: nem védett
- Él Magyarországon. 978
Nincs kép rögzítve
Nincs találat rögzítve
Nincs helyszín rögzítve
Leírás
Teste csaknem egyszínű világossárga, legfeljebb világosbarna foltok vannak az előháton és 4-6 folt a félfedő szegélyén. A hátulsó csípők közti nyúlvány valamivel keskenyebb, mint az előző fajon. Termete kisebb. Feje erősen domború, a csápdudorok változékonyak. Az előhát domború, a középső taraj többnyire elmosódott, csak a csipkézet eloszlása jelzi. Az oldalsó tarajok elülső vége mellett ovális, az előhát hátulsó sarkain pedig elmosódó világosbarna folt van. A fedők egyszínűek, csak a szegélyükön lehetnek világosbarna foltok, a hártya sötétebb. 2,1-2,6 mm.
Euroszibériai faj, Dél-Európában a leggyakoribb. Irodalmi adatok szerint Magyarországon is él, a közlés alapja az Adriai-tenger partján fogott néhány példány (Carlopago). Tápnövénye a kopasz porcika (Herniaria glabra). Évente egy nemzedéke fejlődik, kifejletten telel át.
[variabile (FIEBER, 1864)] akt.: Parapiesma variabile - szerk.
Megjegyzés: Él magyarországon - szerk.
Megjegyzés: A füzetben Piesma genus alatt szerepelt, jelenleg a Parapiesma genus alatt áll. - szerk.
Euroszibériai faj, Dél-Európában a leggyakoribb. Irodalmi adatok szerint Magyarországon is él, a közlés alapja az Adriai-tenger partján fogott néhány példány (Carlopago). Tápnövénye a kopasz porcika (Herniaria glabra). Évente egy nemzedéke fejlődik, kifejletten telel át.
[variabile (FIEBER, 1864)] akt.: Parapiesma variabile - szerk.
Megjegyzés: Él magyarországon - szerk.
Megjegyzés: A füzetben Piesma genus alatt szerepelt, jelenleg a Parapiesma genus alatt áll. - szerk.
Forrás: Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.
Források
Tudományos nevek:
Parapiesma variabile
Forrás:
- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region
Piesma variabile
Forrás:
- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.