A szegélymező a sötét részen 3-4-soros. Az előző 2 fajnál (dumelorum, confinis - szerk.) jóval nagyobb, világos vagy sötét foltos. Feje és a csáp 4. íze fekete, a tövisek világosak; néha fehérek. Egyes példányok hátoldala csaknem egyszínű vörösesbarna, másokon a barna foltos mintázat sokkal kifejezettebb; ilyenkor a középmező végénél levő folt csaknem fehér. A szegélymező elöl 3-, a sötét részen 3-4-, hátul 2-, és csak a legvégén 1-soros. A szegélymező hátulsó 2-soros részén a hálószemek gyakran háromszögletűek vagy szabálytalanul sokszögűek. Az oldalmező 3-soros. 3,5-4 mm.
Közép-Európa déli részén él. Hazánkban Gödről, Kapuvárról, Mosonmagyaróvárról és Parádról került elő. Liget- és láperdőkben él. Tápnövényei az enyves éger (Alnus glutil}osa), a hamvas éger (A. incana), a nyír (Betula) és a rezgő nyár (Populus tremula). Áprilistól októberig fogták ( = quadrimaculata WOLFF, 1804)
costata (FABRICIUS, 1794)Forrás: Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)