Leírás
Az előhát peremének széle ívelt vagy egyenes, legfeljebb enyhén és egyenletesen öblös (48. ábra). Homloka középen domború, oldalt ellaposodik, a csápdudorok tompák, kicsik. A pofák vége befelé görbül, a hímeké hosszabb, mint a nőstényeké. A tarkább példányokon a fejpajzs oldalain sötét sáv húzódik. A csáp 1. íze körte alakú, vastag, a 3. íz körülbelül 1,5-szer olyan hosszú, mint a 4. íz. Az előhát pereme kétsoros, középen, ahol az előhát oldala beöblösödik, leggyakrabban 3-soros. A frissen kikelt példányok világosak, fokozatosan színesednek ki. Az előháton néha sötét foltok vannak, hátulsó része többnyire sötétebb piszkossárga, elülső sarkain gyakran világos folt van, mely a peremre is átterjed. A pajzsocska legtöbbször fekete, a hegye világossárga. A félfedők megrövidülhetnek, a rövid és teljes szárnyú példányok közt számos átmenet lehet, de a hártya, ha mégoly keskeny is, megmarad. A fedő töve és a szegélye a pászta csúcsa mögött világos, a fedő többi részének mintázata az egyszínű világossárgától a sárga foltos gesztenyebarnáig változatos lehet. A tarka példányokon a fedő szegélyét váltakozó sárga-barna mintázat díszíti. A hártya erei sötétek, az erek közt ritkán füstszerű foltok vannak. 2,1—3,3 mm.
Európában és Ázsia nyugati területein elterjedt faj, amely sok helyen elszaporodva komoly mezőgazdasági károkat is okoz, elsősorban tengerparton vagy sós, szikes területeken. Magyarországon is gyakori, de szerencsére mint kártevő nem olyan jelentős. Szívása nyomán a levél kifakul, elhervad. Erős fertőzés esetén levéltorzulás, szakállgyökerfiség lép fel, a répagyökerek üregesek lesznek. Vírusátvivőként is jelentős. Tápnövényei libatop (Chenopodium) fajok, a dárdás laboda (Atriplex hastata) és néhány haszonnövény, például cukorrépa, takarmányrépa, metélőmangold, spenót. Az áttelelt imágók április—májusban rajzanak, először vad növénye ken táplálkoznak, s csak később keresik fel a termesztett növényeket. Májusban párzanak, a különböző ivarok egymásratalálását a hím ciripelése is elősegíti. Ilyenkor a hím a félfedőn levő strigiljét az első hátlemezen levő kitinléchez dörzsöli. A nőstény május végétől augusztusig petézik, petéit levelek fonákjára rakja. A peték sárgák, rövidek, 6 mikropilaris nyúlványuk van. Az új nemzedék 2 hónap alatt fejlődik ki, imágói júliustól találhatók. Kedvező időjárás esetén évente 2 nemzedéke is kifejlődhet. Egyes szerzők tévesen szinonimizálták a P. capitatum-mal — répapoloska.
quadratum (FIEBER, 1844) akt.: Parapiesma quadratum - szerk.
Megjegyzés: A füzetben Piesma genus alatt szerepelt, jelenleg a Parapiesma genus alatt áll. - szerk.
Európában és Ázsia nyugati területein elterjedt faj, amely sok helyen elszaporodva komoly mezőgazdasági károkat is okoz, elsősorban tengerparton vagy sós, szikes területeken. Magyarországon is gyakori, de szerencsére mint kártevő nem olyan jelentős. Szívása nyomán a levél kifakul, elhervad. Erős fertőzés esetén levéltorzulás, szakállgyökerfiség lép fel, a répagyökerek üregesek lesznek. Vírusátvivőként is jelentős. Tápnövényei libatop (Chenopodium) fajok, a dárdás laboda (Atriplex hastata) és néhány haszonnövény, például cukorrépa, takarmányrépa, metélőmangold, spenót. Az áttelelt imágók április—májusban rajzanak, először vad növénye ken táplálkoznak, s csak később keresik fel a termesztett növényeket. Májusban párzanak, a különböző ivarok egymásratalálását a hím ciripelése is elősegíti. Ilyenkor a hím a félfedőn levő strigiljét az első hátlemezen levő kitinléchez dörzsöli. A nőstény május végétől augusztusig petézik, petéit levelek fonákjára rakja. A peték sárgák, rövidek, 6 mikropilaris nyúlványuk van. Az új nemzedék 2 hónap alatt fejlődik ki, imágói júliustól találhatók. Kedvező időjárás esetén évente 2 nemzedéke is kifejlődhet. Egyes szerzők tévesen szinonimizálták a P. capitatum-mal — répapoloska.
quadratum (FIEBER, 1844) akt.: Parapiesma quadratum - szerk.
Megjegyzés: A füzetben Piesma genus alatt szerepelt, jelenleg a Parapiesma genus alatt áll. - szerk.
Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.
