A szomjas pohók (Euthrix potatoria) a szövőlepkék (Lasiocampidae) családjába tartozó, éjszakai aktivitású faj. A szárnyak alapszíne rozsdabarna, az elülső szárnyakon két sötét keresztvonal húzódik. Az elülső szárnyak középterében két sejtvégi foltot visel, amelyek a szárny alapszínétől erősen elütő, világos színűek. A test szintén rozsdabarna színű, a tor erősen szőrözött. A nemek megkülönböztethetőek, mert a hímek csápja erősen fésűs, alapszínük barnás, illetve szárnyfesztávolságuk 46-54 mm, ezzel szemben a nőstények csápja gyengén fésűs, alapszínük sárgás, szárnyfesztávolságuk pedig 56-70 mm. A júniusban kikelt imágók a párzást követően sás- (Carex spp.), nád- (Phragmites spp.) és gyékény fajokra (Typha spp.) rakják le csomókban álló petéiket. A hernyók augusztus végén kelnek ki, alapszínük kék, a hát kétoldalán sárga és fekete foltokat viselnek, melyeket egy sorba rendeződött sárga foltok kötnek össze. Közvetlenül a fejük fölött egy fekete és rozsdabarna színű pamacsot, hátuk közepén ettől kisebb fekete pamacsokat, a test végén pedig egy fekete farpamacsot viselnek. Oldalukon, közvetlenül a potrohlábak vonala fölött egy világos, hosszú szőrökből álló „szoknyájuk” van, ami az egész testet körbeöleli. Közvetlenül a bábozódás előtt a hernyó hernyóselyemből és a saját szőréből egy bábburkot készít, ebben bábozódik be. A báb nagy méretű, sötét színű, kerekded. Elmocsarasodó, párás, tőzeges réteken, tőzeglápokon, elegyes erdőkben fordul elő.
Elterjedés
Észak-, Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa minden országában megtalálható, Dél-Európában csak Romániában, Szerbiában, Görögországban és Olaszországban fordul elő. Magyarországon élőhelyein általánosan elterjedt.
Természetvédelmi helyzet
A fajt veszélyeztető tényező a mocsarak, tőzeglápok, ártéri rétek lecsapolása, mezőgazdasági területté alakítása, illetve a hőmérséklet emelkedésének köszönhető kiszáradása.
Védettség
Az IUCN Vörös Listán nem szerepel. Magyarországon nem védett.