Jellegek: Közepes termetű, nem feltűnő sáska (♂ 13-18 mm, ♀ 18-25 mm). Alapszíne zöldes (néha szürke v. barna), a hím potrohvége narancssárga v. sárga, a csápja világosszürke és a vége kifelé hajlik. Az elülső szárny szürkésbarna, a ♂-nél olyan széles mint a hátsó comb, a ♀-nél keskenyebb és jóval a térd előtt végződik. Az elülső szárnyon a mediális mező hosszú, jóval túlér a szárny felén, sötét foltokkal tarkított és jellegzetes létra-erezetű, a stigma (fehéres folt) a szárnyvéghez közel helyezkedik el. A szárnyvégek elkeskenyedők. A hátsó lábszár pirosas színű, az ajaktapogatók fehérek. Hasonló faj: A többi Stenobothrus faj, főleg a S. lineatus. Imágó: jún. – szept. Hang: A közepesen hangos ének 2-6 magas, nagyjából 1-1,5 másodperc hosszú cirpelésekből áll, melyek 1-3 másodpercenként követik egymást. Egy cirpelésen belül a hang egyre erősödik, majd hirtelen abbamarad. Élőhely és életmód: Meleg és száraz rétek, legelők faja. Az alacsonyabb gyepszintben él. Gyengén repül. Elterjedés: Elterjedt, de nem gyakori faj. Fajleírás forrása