Elülső szárnyának töve, a felső szegély, a sejt közepe és a külső szegélytér szürkésbarna. A belső keresztsáv széles, meredek, világos okkersárga, mögötte nagy, ék alakú sötétbarna csík áll. A középtér ugyanilyen színű, egészen a meredek és szintén világos okkersárga külső keresztsávig, amely a felső szegélyen élesen megtörik s egy nyúlványa a sejt alá kanyarodik. A hullámvonalat a külső szegély felé homorú, sötétbarna, szaggatott csík képviseli, amely a csúcs mögött nagy folttá terebélyesedik, s amelyet a barna csúcstól világosabb, szürkéssárga, csipkés vonal választ el. A külső szegély ismét sötétbarnás, a rojt töve világos, egyébként sötét, csak a szárny csúcsában fehéresszürke. Hátulsó szárnya olajbarna, a szegély felé feketedik, a tőteret a belső keresztvonal folytatásaként felfogható fehér csík zárja le. A csúcs körül 3 elmosódott, fehéresszürke petty, a cu erek közében pedig 1 éles, fehér petty látható. A rojt élénkfehér, csak az m3-cu2 erek között sötétszürke. Fonákja fehér, a tő felé sárgás árnyalatú, a felszínről átütődó, homályos és szaggatott rajzolat barnásszürke () 30-35 mm.
A Dél-Európától Észak-Afrikán át Iránig terjedő faj északi irányú vándorlásai során olykor Magyarország területére is eljut, de meghonosodni eddig még nem tudott. Az eddig ismert példányokat Bajon, Budapesten, Fóton, Szécsényben és Kecskeméten fogták. Két nemzedéke V., VI. és VII., VIII. repül. A hernyó sárgásvörös, háta és a légzőnyílások környéke sárga. A finom, fekete hosszanti vonalkák mellett a hátán az 5. szelvénytől kiszélesedő sötétszürke sáv, oldalain pedig az 1. szelvénytől kezdve egyforma széles csíkok Iáthatók; a hátoldali bibircsek fehér udvara nagy, feje világossárga. Tápnövényei a Paliurus aculeatus, a Rubus fruticosus, a Coriaria myrtifolia és tölgyfélék.
Megjegyzés: A füzetben a Noctuidae családba tartozott, jelenleg az Erebidae családba soroljuk. - Kárpáti Marcell
Forrás: Dr. Gozmány László (1970): Fauna Hungariae 11. füzet Bagolylepkék I. - Noctuidae I.