A tölgyfa-övesbagoly (Catocala sponsa) a kvadrifid bagolylepkék (Erebidae) családjába tartozó, éjszakai aktivitású faj. Az elülső szárnyak alapszíne piszkosbarna vagy piszkosszürke, sűrű sötétebb-világosabb mintázattal. Hátsó szárnyainak színoldalának alapszíne pirosas, rajta fekete szalagok húzódnak. A június végén kikelt imágók a párzást követően tölgy fajokra (Quercus spp.) rakják le egyesével álló petéiket. A hernyó szürkésbarna vagy sötétszürke alapszínűek, bibircsekkel tarkított, melyekből bőrök nőnek ki, így az egész hernyó gyengén szőrözött, faághoz hasonló megjelenésű. A hernyó bábozódás előtt hernyóselyemből szövedéket sző maga köré, ebben bábozódik be. A báb matt felszínű, szárnyi része szürkésfekete, potrohi része barna. Évente egy nemzedéke fejlődik, a pete telel át. A faj könnyen keverhető a nagy övesbagollyal (Catocala dilecta). A két faj nehezen elkülöníthető, ugyanis a pontos határozáshoz a hátulsó szárnyak fonákát kell megvizsgálni: a C. dilecta esetében a középtérben lévő fekete foltból egy ún. szigony nyúl ki a test irányába, míg a C. sponsa esetében ez hiányzik. Ebből fakadóan a faj határozásához vagy kézbe kell venni az állatot, vagy pedig egy üvegbe terelni, amin keresztül megvizsgálható a szárnyfonák. Tölgyesekben, tölgyesek tisztásain találkozhatunk vele.
Elterjedés
Európában Írországon, Macedónián és Albánián kívül megtalálható. Magyarországon eddig csak a Bakonyban, Vasi-hegyháton, a Gerecsében, a Budai-hegységben, a Mátrában, a Kiskunságban és a Hortobágyon figyelték meg.
Természetvédelmi helyzet
Bár nem védett, az állományaira nagy hatást gyakorol a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) és a tölgymakkzsuzsóka (Curculio glandium). A tölgy csipkéspoloska imágói már a tavasz elején megjelennek és a tölgyek frissen bontott leveleit szívogatják. Mivel gyorsan szaporodik, így már június-augusztusban (a poloska-fertőzöttség mértékétől függően) a tölgyfák levelei az extrém szívogatás következtében elszáradnak. Emiatt a tölgyfa övesbagoly faj június végétől egészen szeptember elejéig fejlődő hernyói nem tudnak megfelelő minőségű és esetleg mennyiségű táplálékhoz jutni, ami méretbeli csökkenéshez, esetleg pusztuláshoz vezethet, aminek következménye a faj visszaszorulása. A tölgymakkzsuzsóka a még éretlen, fán lévő tölgymakkok nedveit szívogatja, illetve a nőstény a petéit ezekbe rakja bele, így a lárvák a makk védelmében fejlődnek. A faj egy nagymértékű zsuzsóka-fertőzött területen megakadályozza, hogy a tölgyállomány természetesen megújuljon, ami a tölgyesek csökkenéséhez, ezáltal a tölgyfa övesbagoly visszaszorulásához vezethet.
Védettség
Az IUCN Vörös Listán nem szerepel. Magyarországon nem védett.