Arca kúposán előredülled, csápostora egyszerű, ajaktapogatója hosszú, fölfelé hajló, rásimulóan szőrözött, csúcsíze jól látható. Állkapcsi tapogatója fonálszerű (112. ábra: C).
Elülső szárnya kissé megnyúlt, széles háromszög alakú, csúcsa hegyes. Hátulsó szárnya lekerekített, külső szegélye lapos, csúcsa alig hegyes.
A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fény vonzza őket. Gazdaságilag közömbösek.
---Elülső szárnyán alig látható, homályos, aranysárga mintázat van, a szárny alapszíne világossárga. A rajzolatból főleg a majdnem egyenes, csupán tompaszögben megtört külső keresztsáv és a külső szegélytéren húzódó árnyékszerű sáv látható. Fonákján azonban a mintázat igen erős, feketés, terjedelmes, és az alapszín csak foltok alakjában mutatkozik (112. ábra: H).
---Hátulsó szárnya fehéressárga, a keresztvonal sötét, feketés, akárcsak a külső szegély széles árnyéka. A rojt tővonala éles, rojtja fehéres. A meredek és alig megtört keresztsáv minden hasonló színezetű és rajzolatú fajtól könnyen elkülöníti (112. ábra: G)»
(A majdnem egyenes keresztsávú Psammotis pulveralis és Paratalanta pandalis elülső szárnyán a fonák mintázata igen halvány.)
Magyarországon mindenütt közönséges. Tápnövényei Cirsium-, Carduus- és Atriplex-félék.
26—29 mm.
Repülési ideje IV—VIII.
/239.oldal/
Forrás: Dr. Gozmány László (1963): Molylepkék VI. Microlepidoptera VI. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)